Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 48. Debrecen, 1987)

I. Debrecen XVIII-XIX. századi festészetéről a portréművészet tükrében

nak provizora eskü alatt vallhatott az ifjú Bárányi mellett az őt kisemmizni akaró rokonokkal szemben.

6 Ezt a különös ügyet Jókai Mór is feldolgozta az Egetvívó asszonyszív című regényében. Tanulmányozta a családi iratokat, a peranyagot, látta a portrékat, csak éppen Kazay személyét illetően tévedett egy emberöltőt. Kazay Sámuel (1710—1797) 1772-ben patikaszekrény-szárnyakat festtetett Weiss Jánossal, s ezek — véleményünk szerint — ma is láthatók az Arany Egyszarvúhoz patikabelső részeként a Déri Múzeumban, Kazay ugyan az Arany Angyalhoz készíttette ezeket, de miután eladósodott, Zeininger Antal vehette át tőle a festett szekrényszárnyakat.

7 Míg Kazay gyűjteménye nem volt jelentős képzőművészeti vonatkozásban, addig a másik gyűjteményben kiemelkedő a festményanyag, s bátran feltételezhetjük, hogy debreceni mesterek munkáit is tartalmazta. Fáy János (1773—1833) Debrecenben született, és ott is halt meg, csak közben útja elkanyarodott.

8 Klimó György püspöktől örökölt vagyonát képek, érmek, könyvek gyűjtésébe fektette be, állítólag négyszáz darabos festménykollekciója volt. A vele rokon Kazinczy Ferenc többször említette leveleiben, hogy segítette gyűjteménygyarapítását. 1819-ben pl. ezt írta: „az én érdemem, hogy Fáy János 1300 forinton veve meg eggy Gaudentio Ferrarit a hazának". 1825-ben Kazinczy Ferenc képmását rendelte meg, amit Kazinczy és Igaz Sámuel segítségével Simó Ferenc másolt Kreutzinger képéről, gondosan ügyelve — ez Kazinczy kérése volt! —, hogy fiatalítsa, derültebbé tegye a bécsi mester festette portrét.

9 Ekkor már Debrecenben élt Fáy János. Előző lakhelyéről, Ernődről az egri líceumba, a debreceni piarista rendházba és egy kereskedőhöz, feltételezhetően a debreceni Rickl József Zelmoshoz vitte el képeit. Az Egerben lévő anyagot Balkay Pál írta le a Tudományos Gyűjtemény számára, 1819-ben. Lazarini Cato halála, Domenichino Szenvedő félfigura, Judit Holofernesszel, Kristian Brand Téli táj szánkázókkal, Kupeczky Ébredő fiatalember és Képíró miniatűr képpel című műveit említette. Máshol írta, hogy kopizált Fáy és Kazinczy megbízásából.

10 Ma már nem állapítható meg, mi volt eredeti munka s mi másolat a Fáy-gyűjteményben. Az azonban biztos, hogy élő és ható tényező volt Debrecen kulturális életében, s országos figyelmet is érdemelt. Amikor 1822-ben Fáyt Debrecen polgármesterévé választották, a Tudományos Gyűjtemény így jellemezte: „tudományos ízlését válogatott könyv-, kép- és pénzgyűjteménye eléggé dicséri".

11 Debrecenben igazán nem érezte jól magát, de kapcsolatot tartott a kollégium tanáraival és Szentgyörgyi Józseffel. Erre utal Kazinczy 1819 novemberében Szentgyörgyinek írt levele: kérte a mellékelt levelet Fáy János rokonának átadni, ha Szentgyörgyi lányai, „a kisasszonyok ismét elmennek nézni gyönyörű képeit".

12 A Fáy-gyűjteményt biztosan látták a kollégium festői: Kiss Sámuel és Kármán János is. Fáy János 1820 körüli arcmása származhat Kármántól vagy egri festő ismerősétől, Bal6 Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században (Bp., 1955) 20—21. és 266—67. p. leírja Mányoki működését. Alapul a Processus Baranyiana szolgált, Tom. II. 219, 288/HBmL. IV. A. 6/d. 205. kötet. 7 Benkő Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században = Déri Múzeum évkönyve (továbbiakban: DMÉ), 1976. 89—109. p., Balogh István: A debreceni Református Kollégium gyűjteményeinek keletkezés= Művészet és felvilágosodás (Bp., 1978), 585—610. p. (továbbiakban : Balogh: Ref. Koll, 1978), Sz. Kürti K: Az „arany patikák" = Debrecen, 1987. II. 3. 13. 8 Zoltai Lajos : Fáji Fáy János könyv- és műgyűjtő debreceni polgármester 1773—1833 = DME, 1935. 129—136. p. 9 Kaz. lev. XVI. 3744/1819 és XIX. 4473/1825. 10 Balkay Pál: A képírásról, annak gyakorlásáról és betséről = Tud. Gyűjt. 1819. II. 58—74. p. és Kaz. Lev XVI. 3745/1819. 11 Zoltai i. m. 129. lapján közli a Magyar Kurír 1822. okt. 22-i, 33. számában megjelent sorokat. 12 Kaz. lev. XVI. 3791/1819.