Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)
V. Ejzolt készítmények
58. kép. Ejzolás 1. Levegőcső (kifolyónyílás kerek, átmérője 1-2 mm). Levegőcsőnek azért nevezik, mert munka közben ezt nem nyomják rá a tészta felületére, hanem fölötte végighúzva nyomják ki rá a díszítőmasszát. 2. Levelező (kifolyónyílása keskeny, hosszú hasadék, melynek egyik oldalán kis ék alakú bevágások vannak). Ezzel, mint ahogy a neve is mutatja, az ejzolt tészták levél díszítését végzik. 3. Ramflizó (hasonlít az előzőhöz, annyi különbséggel, hogy a keskeny, hosszú kifolyónyílás mindkét oldala recés. így a kifolyó masszába barázdákat vág.) Ezt a szív szélén, a bitetek, (képecskék) és a tükrök keretezésénél használják. 4. Margarétázó vagy rózsázó (kifolyónyílása az előzőhöz hasonló, de azt nagyságban jóval meghaladja). Ezzel rózsát, margarétát szoktak készíteni. 5. Tufnizó (az előző formáknak kisebb alakú és kifolyású változata).