Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)

IV. Mézeskalácsos formák

18. kép. Kossuth-címeres tányér mény kizárólag mézzel történt készítését jelzi. Némelyik formán a kúpos alakú kaptár körül a repkedő méhek láthatók. Igen sok tányéron fellelhető a régi magyar címer a koronával (18. kép). A címer meg^ fogalmazása a Kossuth-címert idézi. A központi kompozíciót — szinte általánosan — egyik oldalon tölgy, a másikon sablonosabb virágág övezi. Az ornamens nyilván politikai tartalmat is jelzett, keletkezése visszavezethető a múlt század első harmadára, a reformkorra, illetőleg jelentősége volt az elnyomás és a dualizmus éveiben is.

29 A 19. és 20. képen közölt két formán a magyar címer közepében fellelhető Debrecen városának a címere is, belefoglalva a magyar címerbe. Mindkét tányérforma Konrád János műhelyéből került a múzeumba. A debreceni címerben jól látszik a bárány és fölötte a rúdon függő zászló is. Az egyiken a címert két oldalon egy-egy ág, a másikon pedig két horony között egy szépen kivitelezett babérkoszorú övezi. Ez utóbbit szinte értelmezhetjük a reneszánsz díszítmények egyikének, az ún. olasz koszorúnak is. Egy másik reneszánsz ornamens is fellelhető egyes tányérokon, így pl, a 17. képen közöltön, az ún. olaszkorsó. Ez utóbbi egyik megnyilvánulási formája a képen látható két füles váza is, amelyből egy virágkompozíció emelkedik ki. A „Konrád János Debrecen" feliratú forma Pázmándy Gyula műhelyéből került a Déri Múzeumba. A múlt század közepén készített tányérok között vannak olyanok, amelyek debreceni témájúak. A Déri Múzeum gazdag formagyűjteményének egyik tányérformáján a debreceni 29 Fanta József mk. tulajdona, Sárospatak. Igen szép címeres formák találhatók mind a debreceni, mind a nyíregyházi, karcagi és sárospataki mézeskalácsos mesterek műhelyeiben és a D.M.-ban (D.M., V. 1926: 38.; D.M., V. 1917: 80—44.)