Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)
VI. Gyertya, offer és méhsör
üdítőbb legyen. A debreceni mézeskalácsosok emlékezete szerint mézsört utoljára századunk első évtizedében készítettek. Tiszántúl felső részének más mézeskalácsos műhelyeiben emberemlékezet óta nem főzték. Nyíregyházán, Szerencsen és Sátoraljaújhelyen a nohzámot egyszerűbb tészták sütéséhez használták. Karcagon sem gyártottak mézsört, mert ott sem hagyományos a mézeskalácsosság. Csak a 19. század végén, háziiparszerűen kezdtek hozzá az asszonyok a mézestészták készítéséhez. 53 Debrecenben szokásban volt, hogy a maguk készítette ecetet mézsörrel javították. A lépes mézet tálban két markuk között kifacsarták. Az összenyomott sonkolyt vízzel leöntötték, és addig főzték, míg olyan sűrű nem lett, mint a „méz". Az így készült méhsert összekeverték az ecettel, s ezzel annak kellemes ízt adtak. A mézsörként fogyasztott italt a következőképpen állították elő: A vízzel hígított mézet felfőzték, habját leszedték, különböző fűszereket, szerecsendióvirágot, koriandrumot, sőt komlót tettek bele, azután hordóba öntötték, élesztőt tettek bele, amitől erjedésnek indult. Az erjedés után másik hordóba engedték át, s néhány hónap múlva lehetett fogyasztani. 54 A mézeskalácsosok — hasonlóan más vásározó kisiparosokhoz — messzi területekre eljártak. A vásárok e jellegzetes alakjai gyakran felkeltették a tollforgató emberek figyelmét. A Hazánk s a Külföld c. folyóirat 1865. évi kötetében néprajzi hűséggel írják le az alföldi vásárokon árusító mézeskalácsosokat és méhserárusokat: „Mindjárt a vásártér elején a mézeskalácsosok, méhserárusok s a játékkereskedők sátrai állanak. A mézesbábuk s a cifrán festett játékok előtt nagyra meresztett szemekkel pogácsaalma-képű gyermekek csodálkoznak, fél kezükkel anyjuk ruhájába csimpaszkodva, míg a méhseres üvegek körül nyalka legények kínálgatják cifrán felkendőzött szeretőiket." 55 53 Szabadfalvi i. m. (1957) 248.; Szabadfalvi i. m. (1955) 34—38. ; Gönczi i. m. 1907. 236.; SaárossyKapelleri. m. 1902. 34. 54 Ecsedi i. m. (1935) 170., 194. 55 A vásárról hazatérők. Hazánk s a Külföld, I. 1865. 484.