Szabadfalvi József: Mézeskalácsosság Debrecenben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 46. Debrecen, 1986)
VI. Gyertya, offer és méhsör
el: „Jaj, van nagysága egy kis kéz, vagy láb, úgy fáj a kezem, a lábam, hadd áldozzam fel Szűzmáriának." Az oltáron, amikor már sok összegyűlt, a sekrestyés összeszedte s a további sorsa változó volt. Vagy gyertyát öntöttek belőle a templom részére, vagy a sekrestyés ismét visszavitte a mézeskalácsosnak. Az offer ilyen körforgása országunk más területein is ismeretes. 24 6. Mézsör A fejezet elején utaltam arra, a viasz és méz elválasztásánál maradt nóhzámból, mézesvízből a mézeskalácsosok sört, mézsört vagy méhsört erjesztettek. A méhsör Európa-szerte igen nagy hagyományú ital, különösen a germán és szláv népek kedvelték. 25 A méhsör az angoloknak is kedvelt csemegéje volt a korábbi századokban. 26 A magyar néprajzi irodalomban elég ritkán esik szó a mézes vízből erjesztett mézsörről (márc, méhsör, méser, mézsör, mézser). A reá vonatkozó recens adatokat igen hamar felsorakoztathatjuk : A Magyarság Néprajzában Bátky Zsigmond azt írja, hogy mézsert vagy mésert mézből, de inkább sonkolyból komiózva főzték, s a paraszti sörfőzést a pálinkafőzés váltotta fel. 27 A Magyar Néprajzi Lexikon is ismeri, 28 e sorok írója közel 20 éve magyar és német nyelvű tanulmányban dolgozta fel. 29 A mézsör vagy méhsör készítésének Magyarországon is igen nagy hagyománya van. Salamon király a XI. század közepén a százdi apátság részére kiadott adománylevelében biztosítja azt, hogy a dusnokiaknak három köböl méhserrel kell adózni az apát úrnak. 30 II. Béla 1138-ban keltezett adománylevelében a dömösi prépostságnak 59 község, egyenként 175 akó méhsört tartozik beszolgáltatni. 31 A XVI—XVII. század találkozása idején Debrecenben minden polgár főzhetett sört. A debreceni levéltár iratai többször emlegetik mind a mézes vízből, mind az árpából erjesztett sört. 32 A csernekiek (valószínűleg a Nyitra megyei Csornák) 1601-ben keltezett levelükben panaszt emelnek a végvári kapitánynál, mert a hajdúk többek között „öt hordó sereket" is elraboltak tőlük. 33 Selmecbányán 1685 előtt a mézeskalácsos céh beleegyezése nélkül csupán a mézzel és méhsörrel kereskedő parasztok jöhettek be a városba hetivásárra. 1686-ban a mézeskalácsosok azért fizettek csöbörpénzt, mert a város engedélyével, a hatóság által megvizsgált csöbörrel mérték a mézet és a mézsört. 34 A XVII. században a makovicai uradalom jobbágyai szabadon főzhettek sört. 35 Az erdélyi méhsört a törökök hadisarcként is elfogadták. 36 Brassóban 1710-ben mézzel és mézsörrel csak azok kereskedhettek, akiknek a városban háza van, vagy ha kiváló mézsör23 Szalontai Barnabás : Viaszöntő népszokás Máriapócson. Nyírbátor, 1977. 24 Vajkai ï. m. 1942. 136—137. 25 Rodiczky i. m. 1876. 46.; Sőtér i. m. I. 40. 26 Gedde János: Angliai méheskert... Eger, 1759. 97—102.; Az anglus porter ser. Nemzeti Gazda, I. 1914. 381—384. 27 Bátkv i. m. (A magyarság néprajza) 1941. II. 2 91—92. 28 Magyar Néprajzi Lexikon, III. 1980. 552—553. 29 Szabadfalvi József: A magyar mézsörkészítés. Műveltség és Hagyomány. III. 1961. 107—128.; Szabadfalvi Józsefe Die Metbereitung in Ungarn. Acta Ethnographica, XII. 1963. 265—294. 30 Wenczel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. 1866. 24—27. 31 Rodiczky i. m. 1876. 47. 32 Zoltai i. m. 32. 33 H. Balázs Éva: Jobbágylevelek. Budapest, 1941. 64—65. „Hallatlan dolog ez azmit rajtunk cselekedtek csak szalonnát tizenegyet vittek el, szablya vasat huszonegyet, puskákat négyet, nyolc hordó borokat, öt hordó, 8. köpü méhet." 34 Schindler i. m. 176—182., 193. 35 Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631—1648). Budapest, 1954. 100. 36 Ványalós Miklós: Erdény méhészetének története. Kolozsvár, 1912. 52.
