Gazda László szerk.: Ecsedi István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 44. Debrecen, 1986)

Balassa Iván: Ecsedi István századik születésnapján (elnöki megnyitó)

gattam, de nem is hallgathattak ilyen előadásokat. Az ő nehézsége azonban a későbbi utódokénál sokkal nagyobbra méretett, hiszen akkor nem volt bibliográfia, amikor az előző év termésének összeállítását már egy év múlva kézbe vehetjük, nem volt Magyarság néprajza, nem lapozhatta fel a Magyar népkutatás kézikönyvének kitűnő füzeteit, az Ethnographiában és a Néprajzi Értesítőben való eligazodást nem segítették mutatók, hogy a legújabb kor eredményei között ne is említsem a Magyar néprajzi lexikon öt kötetét. ZoltaiLajoson kívül még az sem volt, akivel egy-egy kérdést megbeszélhetett, megvitathatott volna. Bár némi segítséget nyújtott ugyan a budapesti Néprajzi Múzeum és annak tudós kutatógárdája, de a főváros messze esett Debrecentől. Ecsedi István nagyságát és jelentőségét éppen az mutatja, hogy hallatlan erőfeszítéssel olyan tanulmányokat és könyveket írt, melyeken a provincializmusnak még a legkisebb nyoma sem fedezhető fel, sőt ezek kora magyar néprajzi termésének élvonalában tartoznak. Három alapvető munkáját még a továbbiakban az előadások értékelni fogják. A Tiszántúl és Debrecen népi vadászatáról, halászatáról és táplálkozásáról írt könyvei a magyar néprajztudomány alapvető irodalmához tartoznak, melyek mintául szolgáltak sok más hasonló gyűjtésnek és feldolgozásnak, de az utódok a mestert megközelíthették, de túl napjainkig sem szárnyalták. Mindezeket ötvenéves koráig adta közre, miközben a vidék legnagyobb múzeumát vezette. Joggal állapította meg róla Gönyey Sándor: „Munkái, melyeket még a hortobágyi pásztorélet delén végzett el, megbecsülhetetlen értékes forrásai maradnak a magyar néprajznak. Összefoglaló művei a debreceni határ és Tiszántúl halászatáról, vadászatáról és táplálkozásáról be nem fejezett életművének csak bevezetései" (Néprajzi Értesítő 28/1936, 158.). Ecsedi István tanítványokat is nevelt, akik közül a következőkben Balogh István ismerteti életrajzát, az a Balogh István, aki Debrecen történetének és néprajzának legjobb ismerője, és aki három nagy debreceni tudós: Zoltai Lajos, Ecsedi István és Szabó István örökét viszi tovább, és újabb ís újabb megállapításaival emeli magasabb fokra.