Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 76
gítette a többi párt és a politikai szervezetek talpraállását; ilyenformán a nemzeti összefogás egyik fórumává vált. Sosem volt azonban koalíciós lap, mindvégig az MKP adta ki, a politikai harcokban a kommunisták fegyvere volt. Hűséges krónikása az eseményeknek, és ellátta — a lenini követelmények jegyében — a kollektív szervező és agitátor feladatát is. Néhány hónapig az MKP központi orgánuma, majd 1945. március 18-tól a párt Keletmagyarországi Kerületének napilapja lett. 3 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása után először 1944. december 25-én adott ki lapot, Szabad Magyarország címmel. Egyenes folytatása az 1945. január 4-én megindult Magyar Közlöny. Valószínűleg a kormány tette közzé a Képes Front újság egyetlen fennmaradt, januári számát is. A Honvédségi Közlöny — 1945. március 1-től — szintén hivatalos orgánum, a Honvédelmi Minisztérium lapja volt. Sajátos kiadványtípus is született ekkor Debrecenben: az ún. tudakozó vagy kereső lap. Előbb a Menekültek Értesítője jelent meg 1945. január 24-én és februárban — üzleti magánvállalkozásként —, majd 1945. február 22-én a Hol vagy? c. értesítő a Magyar Vöröskereszt gondozásában. Ez utóbbinak egyetlen példánya sem ismeretes, csak a korabeli újságközlemények adnak hírt róla. Február 1-én indult újra a Tiszántúli Református Egyházkerület havi közlönye, a Debreceni Protestáns Lap. A városban 1945. április 10-én adták ki a felszabadulás utáni első irodalmi folyóiratot — Magyarok — is, amelyet a demokratikus összefogás kulturális megtestesítőjének szántak. Áprilisban látott napvilágot a Debreceni Színpad c. hetilap egyetlen száma is. 4 1945 elejére érlelődtek meg a politikai és jogi feltételei annak, hogy az MKP mellett a koalíció többi pártja is saját újságot adjon ki Debrecenben. A Szociáldemokrata Párt régi, immár 73. évfolyamába lépett napilapja, a Népszava 1945. január 26-án jelent meg. Elfogadta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját, de az SZDP ettől némileg eltérő felfogását, a szocialista perspektívájú demokrácia jelszavát részesítette előnyben. Pár hét múlva visszaköltözött Budapestre, ám másnap, február 23-án már útjára is indult a Tiszántúli Népszava — szintén napilapként —, jórészt azonos munkatársakkal és változatlan politikai irányvonallal. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt orgánuma az 1924-ben alapított és 1945. február 8-án újra indult Debreczen („Keletmagyarországi napló") c. újság lett. A párt heterogén összetétele tükröződött a lap politikai magatartásában: cikkeinek egy része támogatta a népi demokratikus átalakulás gondolatát, más szerzők viszont a polgári demokratikus rendszert idealizálták. A Nemzeti Parasztpárt február 25-én adta ki hetilapját, Debreceni Szabad Szó címmel. Ennek fő témája a földreform előkészítése és a földosztás lebonyolítása volt. A felszabadulás hónapjaiban sok kiváló publicista, író dolgozott Debrecenben, s néhány jeles tudós, vezető politikus is tollat ragadott. Néhány héten, hónapon át magas színvonalú, országos sajtót csináltak az ideiglenes fővárosban. Az itteni lapokat országszerte terjesztették, olvasták, közleményeik mindenütt iránymutató jellegűek voltak. Amikor Budapest felszabadulása után újjászerveződtek a pártvezetőségek és újra indultak a korábbi központi orgánumok, a debreceni újságok szerepe fokozatosan csökkent. A kormány távozásával — 1945. április 11-én —• vagy azt megelőzően aztán áttelepült a két hivatalos lap és az irodalmi folyóirat is, a Néplap, a Tiszántúli Népszava, a Debreczen és a Debreceni Szabad Szó hatóköre pedig a városra és a környező megyékre szűkült. Ettől kezdve már csak helyi sajtó volt Debrecenben. 5 3. Az 1944. december végéig terjedő szakaszról ld. Nagy Zsuzsa: A magyar újjászületés szolgálatában. A debreceni Néplap történetének első fejezeteiből. = Debreceni Szemle, 1984. 2. sz. 63—76. — Az újság korabeli címanyagát a teljesség igényével feltárta Király László és Tóth Ferencné: A debreceni Néplap repertóriuma. 1944. november 15—1945. április 6. (Db. 1975.) XI, 101 p. 4. Barna Tibor: Debrecen színháztörténetéből. Megkésett recenzió egy színházi lapról. = Hajdúbihari Napló, 1984. júl. 7. 8. 5. Minderről részletesebben ld. Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október— 1945. április). I. rész. = Hajdú-Bihar megyei Levéltár évkönyve X.'(Db. 1983.) 59—69. A II. rész az évkönyv XI. kötetében jelenik meg. E tanulmány a korábbi feldolgozásokra, visszaemlékezésekre is hivatkozik.
