Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 27
Sz. Kürti Katalin Négy évtized képzőművészeti gyűjtőmunkája a Déri Múzeumban (1945—1985) A második világháború pusztításainak a Déri Múzeum nem esett áldozatul. A letéti képeket 1944 őszén Budapestre szállították, a saját festmény és szoboranyagot a pincében, összecsomagolva őrizték, Sőregi János igazgató ellenállásának köszönhető, hogy nem vitték nyugatra. 1 A képtár üvegtetőit 1947-ben javították ki, 1951-ben nyílt itt meg az ideiglenes képtár, amelyet az Ecce homo teremmel együtt, többször átrendeztek. Az 1919-es, 1930-as képtárak után 1954-ben nyílt meg a múzeum harmadik képtára. 2 Hat teremnyi kiállításában a festmények, szobrok mellett helyet kapott egy jelentős iparművészeti anyag is. A kupolateremben kortárs szobrászati kiállítás, az Ecce homo teremben a Szépművészeti Múzeum anyagából kiegészített Munkácsy anyag volt látható. 1945—51 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium segítségével, valamint a hagyaték és elkobzott vagyon átvételével gyarapodott a gyűjtemény. A minisztérium az Ady Társaság és a képzőművészeti munkacsoport tárlataiból vásárolt, az államügyészség egy nagy Pállik Béla kollekciót adott át, Ary Lajos városi főszámvevő hagyatékából Bernáth Aurél, Iványi Grünwald Béla, Koszta József, Vaszary János egy-egy festményét kapta meg a múzeum. 1951-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja vette át a Déri Múzeum felügyeletét. Ez előnyt jelentett a képzőművészeti gyűjtemény számára is. Ha nem is nagyszámú, de rangos festmény-, grafika és érem anyaggal gyarapodott a múzeum 1951—1956 között. (Ferenczy István rézmetszet sorozata, Farkas Ferenc-féle éremgyűjtemény.) 1957-től megyei kezelésbe került a múzeum, s ez átmeneti visszaesést jelentett a gyűjtőmunkában. Nem volt elégséges a gyűjtőpénz s annak jórészét is a helyi művészet támogatására illett költeni. A hetvenes évek elejétől beszélhetünk tudatos gyűjtőmunkáról. Körvonalazódott a gyűjtés iránya: egyrészt a Déri képtárat kellett kiegészíteni, másrészt a helyi értékeket szisztematikusan gyűjteni. A 19. századi anyag kiegészült Barabás Miklós, Madarász Viktor és Székely Bertalan, Than Mór, Kiss Bálint, Burszky István festményeivel, Székely Bertalan, Barabás grafikáival. Nagy hiányok voltak a 20. századi anyagban, s e hiányok egy része ma is megvan. Nem tudtunk még Aba-Novák Vilmos-, Csontváry-, Gulácsy-, Rippl-Rónai-festményt szerezni, sikerült azonban egy-egy szép darabot megvásárolni Kernstok Károly, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Orbán Dezső, Berény Róbert, Czóbel Béla (a Nyolcak művészcsoport tagjai) műveiből. Tovább gyarapítottuk az alföldi festők anyagát Koszta, Tornyai és a kortárs festők anyagával. A kortárs anyag egyébként állami ajándékkal: a minisztériumi vásárlásokból juttatott festményekkel, szobrokkal, grafikákkal (1975—1984 között közel ezer műtárggyal!) gyarapodott. Ehhez járult még több egyéni ajándék: Frank Frigyes kollekciója, Soó Rezső hagyatéka s a külföldön élő elszármazottak felajánlása. 1976—77-ben szinte megkétszereződött a múzeum képzőművészeti gyűjteménye azzal, 1. Sőregi János jelentése a Déri Múzeum 1943—1947-es évkönyvében, 20—29. és beszámolója a háborús kárról — Magyar Művészet, 1948. XV. 1. 36—37. 2. Déri Múzeum képtára, 1954, Debrecen, 32 lap) — összeállította: Telepy Katalin és Balogh István.
