Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)

Odalszámok - 13

nagyobb elismerését jelentő Móra Ferenc Emlékérmet. A képzőművészeti és az iparművé­szeti gyűjtemény is jelentősen fejlődik a kiállítások mellett. A természettudományi gyűjte­mény is egyre több eredménnyel és kiállítással hívja fel magára a figyelmet. Új erőre kap, meg nagyobb lendülettel dolgozik tovább a múzeumügy, s általa a szocialista kultúra gyarapításán a kis létszámú, de lelkes múzeumi gárda. Külön figyelmet érdemel a múzeumi szervezet publikációs tevékenysége. A Déri Mú­zeum Évkönyvei és Közleményei mellett megjelennek a Hajdúsági és a Bihari Múzeum Évkönyvei, a hajdúszoboszlói és balmazújvárosi közleményszámok, a Bihari Dolgozatok. A múzeumi közleménysorozatban megjelennek a „Bolgár tanulmányok", tartalmukkal reprezentálják a múzeum hagyományos bolgár kapcsolatait, azon belül a Sumen megyei múzeumokkal kialakult együttműködést. Dankó Imre, Módy György, Újváry Zoltán társ­szerkesztő egyetemi tanár közreműködésével kiemelkedő publikációs munkát szervez és valósít meg. Ösztönzőleg hatott erre Gunda Béla néprajzprofesszor és Orosz István történész, egyetemi tanár is. Kiemelkedő jelentőségű a múzeumi munkatársak részvétele a helytörténeti munkák létrehozásában. Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu monográfiáinak szerkesztését végezték, működtek közre azok létrehozásában Varga Gyula, Módy György, Dankó Imre, s számos résztanulmány írói Sz. Kürti Katalin, M. Nepper Ibolya, Sz. Máthé Márta, P. Szalay Emőke, V. Szathmári Ibolya és Nyakas Miklós és mások. Figyelmet érdemelnek a megyei tanács és a Hortobágyi Intéző Bizottság kiadványai, melyeknek szerzői és szerkesztői voltak muzeológusaink. (Temetőművészet, vásártörténet, népművészet stb.) Sz. Kürti Katalin önálló munkái közül kiemelkednek a Medgyessy Ferenc életművét feldolgozó tanulmányok: Medgyessy Ferenc és Debrecen (1981), Medgyessy Ferenc (1983) a Szemtől Szemben sorozatban. Dankó Imrének Opuscula Ethnografica című tanulmánykötetét, bolgár tanulmányait, széles körű szerkesztői munkáját lehet em­líteni többek között. Módy György valamennyi évkönyv szerkesztő munkatársa, számos monográfia társszerkesztője, tanulmányírója, s az utóbbi évek egyik legsikeresebb közle­ményszámának „A Szent András-templom és a Verestorony kutatása 1980-ban, Debrecen 1290—1390 között" című munkának a szerzője. 16 Nyakas Miklós hajdúkutatásainak ered­ményeit figyelmet keltő sorozatban, a Hajdúsági Közleményekben teszi közzé. Levéltári Közleményekben, munkásmozgalomtörténeti kiadványokban, folyóiratokban egyre több számottevő és tudományos értékű írás jelenik meg, az évenként ugyancsak közzétett biblio­gráfiák tanulsága szerint. A múzeumi hálózat fejlődésének újabb szakaszát jelentik az 1980-as évek. Újabb mú­zeumi egységként jön létre a Hortobágyi Galéria, amely az alföldi táj festészet remekejt mutatja be, köztük 10 olyan Holló-festményt, amelyet Kállai Gyula ajándékozott a Horto­bágyi Nemzeti Parknak. 1980-ban nyílt meg a közönség számára. 1980-ban elkészült, 1981 januárjában volt az átadása a Debreceni Irodalmi Múzeumnak, amely a Déri Múzeum irodalmi gyűjteményéből, új adományokból „Debrecen a magyar irodalomban" című kiállí­tással, önálló múzeumi egységként működik az egykori Borsos-villában, Keresztesné Vár­helyi Ilona vezetésével. Itt kapott helyet Boross Zoltán jóvoltából az ún. Sarló gyűjtemény, amely a harmincas évek csehszlovákiai baloldali mozgalmának dokumentumanyaga. 1981-ben a Déri Múzeumban emlékeztek meg a mozgalomról, s a résztvevő Balogh Edgár, neves erdélyi publicista, egykori Sarlós, igen elismerően nyilatkozott a mozgalom hagyo­mányait ápoló múzeumi munkáról. Dimitrov-emlékkiállítás, bolgár népművészeti és más, az érdeklődést kiváltó, a múzeumi munkát megmutató kiállítás nyílt ezekben az időkben is. Újabb fejlesztést, s a jelenlegi szervezet kialakulását jelentő, kiemelkedően gazdag és szép emlékmúzeum nyílt 1982 elején Debrecenben, a Péterfia u. 28. szám alatt, a XVIII. sz.-ban épült, volt városgazda házban. A kiállítás — amelyet nagy hozzáértéssel és műgond­dal rendezett Sz. Kürti Katalin — Debrecen szülöttének, a világhírű szobrászművésznek állít emléket a Debrecennek adományozott szobrokból, kisplasztikákból, szobortervekből és rajzokból. Újabb időszaki kiállítások közül jelentős a László Gyula rajzait is bemutató „A honfoglaló magyar nép élete", M. Nepper Ibolya és Módy György rendezésében. A Haj­dúsági Múzeum Nyakas Miklós rendezésében természeti környezetünket mutatta be. 1982 végén Dankó Imre igazgató nyugdíjba vonult. A Déri Múzeum és a megyei Mú­16 Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 42. sz. (1984)

Next

/
Oldalképek
Tartalom