Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 10
recen, Bartók terem). Mindenesetre a hetvenes évek biztatóan kezdődtek a múzeumi szervezet életében. 12 A debreceni Déri Múzeum épületének és kiállításainak felújítása és átrendezése erre az időre aktuálissá vált. Elkészült a rekonstrukció tanulmányterve. A hajdúböszörményi Hajdúkerületi Székház műemléképületének rekonstrukciója befejeződött, s ettől kezdve múzeumi célokat szolgált. 1971. január 1-től a megyei múzeumi szervezet, illetve a debreceni Déri Múzeum kezelésébe került az 1968 óta működő Hámán Kató utcai Munkásmozgalmi Múzeum. Kiállítási anyaga később, az új állandó kiállítás forgatókönyve alapján beépült a Déri Múzeum helytörténeti, I. emeleti állandó kiállításába. Közben a múzeumi egységek látogatottsága tovább növekedett. A Múzeumbarátok Köre is bővült, s szakköri foglalkozásainak rendszeressé tételével hívta fel a figyelmet tevékenységére. Később ez — sajnálatosan — háttérbe szorult. A fluktuáció — különösen a technikai dolgozók körében, az egyre kedvezőtlenebbé váló jövedelmi viszonyok miatt, egyre nagyobb mértékűvé vált. A gyűjtőtevékenység és a műtárgyvédelem munkája jelentősen fejlődött, 7622 a gyarapodás 1971-ben, és 8804 műtárgyat érintett az állagmegóvás. 13 A Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye Lovas Márton, a Déri Frigyes gyűjtemény P. Szalay Emőke, a néprajzi Cs. Tábori Hajnalka, s a népi építkezéssel, valamint a piacok és vásárok néprajzának kutatásával foglalkozó Dankó Imrével erősödött, aki múzeumszervező munkája mellett kellő időt szentelt néprajzkutató munkájának is. Szőllősiné Kürti Katalin ez idő tájt hívta fel a figyelmet munkásságával az országos és a helyi képzőművészeti áramlatok, irányzatok kapcsolataira. Masits Lászlóval együtt foglalkozott Káplár Miklós művészetének feldolgozásával, annak debreceni összefüggéseivel. Egyre több bel- és külföldi kutató kereste fel a megye múzeumi egységeit, s e figyelemben kifejeződik azoknak értékrendje, a hazai és nemzetközi tudományosságban betöltött és felhasználható szerepe. A Múzeumi Kurír újabb számai jelentek meg, s a kiállítások is egyre nagyobb tömegű látogatót fogadtak. (1971-ben 306 ezren felül volt a megye múzeumi egységeit látogatók száma). A Déri Múzeum bemutatta a 70 éves Menyhárt József alkotásait, a legújabb grafikai szerzeményeket, a modern bolgár grafika kiállításait, megrendezte a „Kijev, a hős város", az „Épülő, fejlődő Debrecen", az „Őszi tárlat" című kiállításokat. A Hajdúsági Múzeum bemutatta a bolgár ikonokat, az élő népművészet és a Nemzetközi Művésztelep alkotásait. A Bocskai Múzeum is tovább gyarapodott, látogatóinak száma nőtt, s megközelítette a 4000-et. Helyi, megyei és nemzetközi jellegű és értékű kiállításokat rendezett. 1973. január 2-án megkezdődött a Déri Múzeum kiköltözése, a múzeum épületének felújítása miatt. Három helyen kerültek elhelyezésre a gyűjteményi egységek (Péterfia utca 11., Erzsébet u. 24., Hámán Kató u. 5/a). 1973. április 7-én ideiglenesen megrendezett állandó kiállítás nyílt meg a Péterfia u. 1. sz. alatt. 1974. január 2-án kezdődtek el a Déri Múzeum felújítási munkálatai. Mindezek természetesen sok nehézséggel jártak, ennek ellenére a gyűjteménygyarapítás, a belső muzeológiai munka megfelelő eredményességgel folyt. Számos eredmény igazolja ezt. Az ártánd-nagy- és kisfarkasdombi ásatás M. Nepper Ibolya, illetve a berettyóújfalui herpályi Csonkatoronynál Módy György vezetésével végzett feltárómunka, a néprajzi gyűjtemény és a fotótár gyarapodása, a tudományos tevékenység számos eredménye említhető. A figyelem — a körülmények által befolyásoltan is — a Debrecenen kívüli múzeumokra irányult nagyobb mértékben. Újabb gyarapodások valósultak meg ebben az időszakban. Hajdúszoboszlón a Bocskai múzeumhoz tartozóan állandó kiállítás nyílt a Művelődési Központban, „A Hajdúság népművészete" címmel 1973-ban. Régi vágya teljesült a Berettyóújfaluiaknak, a bihari tájon élőknek. 1974. október 17-én, a felszabadulás 30. évfordulóján megnyílt a Bihari Múzeum, amely régészeti, történeti, néprajzi, irodalomtörténeti emlékekkel nyújt betekintést a bihari táj régi életébe és közelmúltjába. Az egészséges 12 DMÉ. 1969—70. 735—741. 13 DMÉ. 1971. LUI. 554—555.
