Gazda László szerk.: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985)
Odalszámok - 9
A hatvanas években még két múzeumi kiállítással bővült a megyei múzeumi szervezet. Nagykerekiben, a helyreállított műemlék Bocskai-várkastélyban 1966-ban nyílt meg „A hajdúk a magyar történelemben" című kiállítás. Az 1604—1606-os évek eseményeinek, Magyarország és Erdély fejedelmének emlékére berendezett kiállítást főként a tanulóifjúság látogatja, de a felnőtt vendégek is elismerően nyilatkoznak a benne látottakról. 1968-ban, az egykori Kölcsey-kúriában irodalmi kiállítással emlékház nyílt meg, s benne helyet kapott a szépen berendezett községi könyvtár is. Ez a hely azóta is meglepetést okoz az odalátogatónak. Mi ennek az oka? Az épület korhű és gondos megjelenése, amely mindenekelőtt a rendszeres és ügyszerető műemléki gondozásnak köszönhető. A reformkor nagy költőjére, nemzeti himnuszunk szerzőjére irodalmi kiállítás emlékezik. Könyvek, dokumentumok, kéziratok, a kiemelkedő közéleti szerep jelzései, korabeli bútorok, metszetek, használati tárgyak, a dolgozó szoba és az 1604-ben lezajlott álmosdi csata emlékei, dokumentumok, fegyverek kaptak helyet a szépen rendezett kiállításban. A hely hangulata ezekkel együtt emelkedik, valamint Lengyel Sándor né révén, aki nagy szeretettel, gondossággal és hozzáértéssel gondozza a házat, s ahol az ő tárlatvezetése a megzenésített Himnusz hangjaival kezdődik. A múzeumok alapfeladataikat ezekben az években is a hagyományokhoz méltóan teljesítették. Mind a gyűjtő-, mind a feldolgozó-, mind a kiállításrendező munkában. Aligha lehetséges itt ezt további részletek felsorolásával bizonyítani. A felszabadulás utáni múzeumi munka fejlődésének újabb szakasza a hatvanas évek végén kezdődött. Számos és értékes gyarapodás ment végbe eddig műtárgyakban és kiállítóhelyekben egyaránt. Az évkönyv kissé megkésett megjelenései mellett már számontartottak a múzeumi közlemények is, amelyeknek 10. száma 1968-ban jelent meg. {Poór János: A hajdúvárosok gazdasága és társadalma 1607—1720). A Múzeumbarátok Köre is tovább folytatta kiadói munkáját. 11 A közösségi összejövetelek száma viszont alatta maradt a kívánalmaknak. Továbbra is jelentős volt az időszaki kiállítások száma, hiszen 1968-ban a megyében összesen 26 ilyen kiállítást rendeztek, amely már kissé többnek tűnik annál, ami a tárgyi és személyi feltételek szem előtt tartásával felvállalható. 1969. július 1-től Béres András helyett Dankó Imre lett a Déri Múzeum és à megyei múzeumi szervezet igazgatója. Ezt az eseményt még további személyi változások követték jelentős létszámfejlesztéssel. Új, fiatal muzeológus gárda indult el pályáján, s a szakmai berkekben olyan nevek, fiatalok és már beérkezettek kezdtek ismertté válni, mint Mód y né Nepper Ibolya régész, Bencsik János néprajzos, a Hajdúsági Múzeum új igazgatója, Csorba Csaba régész, Varga Gyula néprajzos, G. Kapusi Erzsébet történész, Papné Szalay Emőke néprajzos, Héthy Zoltán könyvtáros, Nyakas Miklós történész és Rettegi Istvánné Püspökladányban. Mellettük már törzsgárdatagoknak számítanak a nagy tapasztalatokkal rendelkező Módy György történész, Masits László művészettörténész, Ditróiné Sallay Katalin laborvezető, és F. Molnár Erzsébet fotós. 1969-ben sikeres múzeumi hónap, a Tanácsköztársaság emlékére rendezett félévszázados és 24 más időszaki kiállítás jelzi a múzeumi szervezet aktivitásának a növekedését. Elindul útján — Dankó Imre szerkesztésében és gondozásában —• a Múzeumbarátok Körének azóta már hagyományossá és népszerűvé vált kiadványa, a Múzeumi Kurír. Debrecen kiváló helytörténészére, Zoltai Lajosra emlékezett a Déri Múzeumban emlékülés keretében. A hetvenes évek ugyancsak figyelemre méltó eredményekkel járultak hozzá a megye múzeumainak felszabadulás utáni fejlődéséhez. Kiemelkedő jelentőségű volt a Hortobágyi Pásztormúzeum újrarendezése 1970-ben. Az új állandó kiállítás a korábbiaknál több figyelmet fordított a történeti szempontokra, Varga Gyula forgatókönyve alapján. A romantikus elképzelések még inkább háttérbe szorultak, s erősödött a történeti, néprajzi adatokon, tényeken alapuló információs funkció. A tudományos feldolgozás megfelelő üteme mellett jelentősen növekedett a művelődéspolitikai szempontokból jelentős, közönséget orientáló kiállítások száma. 35 időszaki kiállítás valósult meg 1970-ben. Kiemelkedőek ezek közül Sennyei Oláh István emlékkiállítás, Felszabadulási emlékkiállítás, Rudnay Gyula-emlékkiállítás, Holló László történelmi emlékképei, Politikai plakátjaink (Hajdúböszörmény), Nagy magyar festők (Debrecen, Hajdúböszörmény), Kiállítás 25 éves fejlődésünkről (Debil DMÉ. 1969—70. LVL sz. 736.
