Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
terjesztett vizsgálat a podeszt, a nyugati lépcsőfeljáró és járda tervezett megbontásán túl nagyobb méretűvé fejlődött, 1980. szeptember 30-án a Déri Múzeum kutatási engedélyt kért. A kulturális minisztérium múzeumi osztálya e beszámoló írójának leletmentési ásatási engedélyt adott és jóváhagyta a felterjesztett konzultánsokat is, Kertai Lászlót és Entz Géza Antal művészettörténészt (Budapest). 8 Így az október 2-től november 3-ig folytatott kutatást irányítottam Kertai Lászlóval együtt. A területet tervszerűen és három szakaszban kutattuk tovább: először a Verestorony alapfalainak elhelyezkedését tisztáztuk, azután az északi imaterem szelvényét bővítettük, végül a nyugati bejáratnál talált falmaradványok összefüggéseit igyekeztünk tisztázni. Mindhárom területen csak olyan kiterjedésben és mélységig dolgoztunk, amennyi szükséges volt a tél beállta előtt és az elkövetkezendő 1981. évi munka megtervezéséhez. A tervezésnél már figyelembe vettük, hogy az illetékes szervek támogatták azt az októberre kialakult elképzelést, hogy ha értékelhető objektumokat találunk, azokat a megfelelő konzerválás után műemléki bemutatási szintre felfalazzák és így romkert alakuljon ki a Nagytemplom körül. Ez illeszkedik az 1976-ban városi tanácsi vb határozattal elfogadott Kossuth téri általános rendezési tervbe. Eszerint a Nagytemplomtól délre levő Kossuth teret és a templom és Kollégium közötti Emlékkertet egybe kell kapcsolni s később a Hatvan utca felőli gépjármű közlekedés lecsatlakoztatásával az egész egységes térnek vissza kell adni eredeti funkcióját. A jeltárás eredményei 1. A Verestoronynál szeptember 20-ig kiemelték és elszállították a legfelső 60 cm-es réteget, majd az északkeleti, valamint déli részben megtalált alapfalak mindkét oldalán haladva kiásták az első és második ásónyomot. Szeptember 20-a után terv szerint itt kezdtünk el dolgozni először, hiszen az ismert 1802. évi alaprajz nyomán a Verestorony nem ígért különös meglepetéseket. A három helyen kezdeményezett kutatógödrökből két szakaszban kialakítottunk egy 11,5X 12 méteres összefüggő szelvényt, mely három sarkánál szabálytalan maradt. A szelvényt nyugatról és délről a járda, keletről a podeszt melletti belső járda határolta le, északon pedig addig bővítettük, hogy a kis park növényzetét ne sértsük meg. A harmadik, negyedik ásónyomok kiásása után a Verestorony maradvánnyal mindenütt napvilággra kerültek, és teljes méretben az északkeleti támpillér maradványa. A délkeleti pillért is sikerült pontosan megtalálni, egészen addig, ahol az csatlakozott a gótikus Szent András-templom körüli eredeti kerítés déli vonalába. A délnyugati pillér teljes feltárását 1981-re halasztottuk, ezen ugyanis elektromos kábelt vezettek át, s különben is belenyúlik mélyen a járda 8 A régészeti kutatás engedélyezése ügyében először a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB. Építési-, Közlekedési és Vízügyi osztálya kereste meg levélben 1980. szeptember 15-én az országos Műemléki Felügyelőséget. Erről egyidejűleg értesítette a Megyei Múzeumok Igazgatóságát és név szerint e beszámoló írója részére javasolta ásatási engedély megkérését. Dr. Angyal László osztályvezető ugyanebben a levélben jelezte, hogy a kutatás támogatására a Hortobágyi Intézőbizottság 30 000 Ft-ot biztosított. Lásd Déri Múzeum Irattára 531 1980. sz. alatt. — Az ásatási engedély dr. Módy György részére október 20-i keltezéssel érkezett meg, száma: 27836 80. Október 2-ig Berettyóújfalu—Herpály középkori falusi templomainak leletmentő ásatását végeztem.
