Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

20. rajz. A Szent András templom 1564 előtt, Zoltai rekonstrukciós rajza, 192o. a soproni Szent Mihály egyháza, melynek terjedelmével is fölvette-a versenyt, lévén körülbelül mindkettőnek hossza 158—160, szélessége 63—66 láb. Míg külső alakjában a jóval kisebb és fiatalabb nyírbátori templommal mutat hasonlóságot." Felveti azt a gondolatot, hogy építőmesterei „talán francia minták után dolgozó cisterciták voltak."

81 A gótikus templom alaprajzát, belső tagolását előbb Csemegi József, majd Balogh István és Sápi Lajos lényegében Zoltai rekonstrukciója alapján fogadták el. Balogh szerint ebből a szerkezetből az alul is nyolcszögletű torony üt ki, csatlakozása igen szokatlan. Éppen emiatt gondol arra, hogy a torony utólagosan épült 1317 után, de 1564 előtt.

82 A templom építési idejére vonatkozó legújabban teljesen új szempontokat ve81 Zoltai: Települések, i. m. 24. 82 Csemegi József: Szentélykörüljárós csarnoktemplomok a középkorban. — A Magyar Mérnök- és Építészet-Egylet Közlönye. 1937. 337. s köv. — Balogh: A debreceni Nagytemplom, i. m. 7. — Sápi a csarnoktemplom építését a XIII—XIV. század fordulójára teszi. i. m. 8, 12,