Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
kának ismerem fel. Ugyancsak a XIV. századi Debrecen területére kell helyeznünk S zentlászló falva" falut (Villa öaricuLadislai), melynek papját az 1332—1337 közötti pápai tizedjegyzék öt évben is feltünteti/ 1 " Bizonyos, hogy ez a kis település a XV. századi Debrecen határán belül volt, hiszen Corvin János a város földesura 1503. június 5-én kiadott oklevelében mindenféle adó fizetése alól 12 évre felmenti azokat, akik az elhagyott és elpusztult debreceni Szent László utcai templom körüli pusztatelkekre telepednek le. 44 Ez a városrész egy-két évtized alatt be is települt, mert a városi tanács első ránk maradt jegyzőkönyve 1549ben említi a Szent László utcát ,de az elpusztult templomot vagy templomhelyet már nem. Ugyancsak a magisztrátus 1570. évi jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy az akkori utca észak—déli irányú volt/' u A Szent László utca neve a XVI. század utolsó évtizedére változott meg, nyilván a reformáció térhódítása nyomán, s mert a korábbi Szent László egyháznak nyoma sem volt már. Az 1599ben felvett debreceni tizedjegyzék huszonegy vicus-a (utca) között már nem találjuk meg. 46 Házhelyek osztásáról, új utcák nyitásáról a XVII. századig nincsenek feljegyzések. A XV—XVI. századból már ismert és helyüket, valamint egy-két kivétellel eredeti nevüket megőrzött utcák alapján, a város 1771. évi térképét vizsgálva Zoltai felismerte, hogy a város északi fele — a XVII. századi felsőjárás —• jól felismerhetően más utcahálózatot mutat, mint az alsójárás, a város déli fele. Mint írja: „Az alaprajzban két típus könnyen felismerhető. Amaz szabálytalanul futó és szabálytalanul egybekapcsolódó utcahálózat. Emez szabályosabb, négyszöges rendszerhez áll közelebb." Szerinte tehát ..a város északi fele utcahálózatában Debrecen Árpád-kori eredetű településrendszerét Őrzi. Hiszen a város déli fele a későbbi, bizonyíthatóan XV. század utáni kiterjeszkedés után épült be. A Szent László utcát a mai Péterfia és Csapó utcák közötti városrészben kereste. Itt a szabálytalan, zeg-zugos utcahálózat egy XIII. század első harmadában keletkezett halmaztelepülésre — a későbbi Szentlászlófalvára — utal.'" Vélemé43 Monumenta Vaticana históriám Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. I —V. (Bp., 1885—1891) I/l. 43, 66, 73, 79, 86. — Az 1333. évben nem szerepel Szent László egyházának papja, 1334-ben viszont két papját nevezik meg. 44 HBmL. IV. A. 1021/a. Meo. 78. sz. oklevél. 45 HBmL. IV. A. 101 l/a. — Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei. 1. Libellus Conclusiones et testificacionis variarum causarum 1547—1557. — u. o. 3. Protocollum oppidi Debreczeniensis 1570—1580. 15. old. 46 A tizedjegyzéket lásd Calamus (Boldizsár Kálmán): Debrecen ősi lakossága — Debreczeni Képes Kalendárim X. évf. (1910) 97 s köv. — Vicus-on, korábban plateá-n, még ekkor sem egyetlen utcát értettek, hanem egy „főbb utcát" és a hozzátartozó kisebb utcákat, zugokat is. Mennyivel inkább így kellett ez legyen a XIV—XV. században. 47 Az 1771. évi térképet lásd HBmL. Térképtár DvT. 34. sz. alatt: Cím n. (Debrecen város sövényen belüli térképe), Szerző n. (valószínűleg Kováts György), é. n. (1771), 81X90 cm. — Szűcs i. m. I. 140. oldalán azt a feltevését ismerteti, mely szerint Szent László egyháza a mostani Széchenyi (korábban Német) utca nyugati végénél a városkapun belüli dombon állt. Mint írja: ,,... a dombnak üregében máig is számos téglarakások — mint nagyobbszerű régi épületek alapjai — szemlélhetők." Szűcs szerint a Szent László utca neve változott át Német utcára, mely csak 1477-ben szerepel először. Bunyitay i. m. II. 226. oldalán Szűcs feltételezését tényként átvette. Láttuk viszont, hogy a Szent László utcát még 1570ben is említették. Különben a városnak az a része, melyen a Német utca keletkezett, XV. századi eredetű. Zoltai a későbbi két Szappanos utcával próbálta azonosítani a Szent László utcát s még azt is feltételezte, hogy annak lett a neve Sárkány utca. Ez az utcanév ugyanis először csak 1599-ben fordul elő, éppen abban az összeírásban, amelyik viszont a Szent László utcanevet már nem tünteti fel. Lásd Zoltai Települések, i. m. 16—17. és 25—26.
