Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)

... el-érkezvén huszonharmadik napja ... es délben tizenkét óra után mint egy fél-fertály volna hirtelenséggel Péterfi-Jakab ucsában közel a Templomhoz Kádas-András házánál támada rettenetes tűz .. ."

in A tűz három nap múlva újból tombolt, de egyik esetben sem veszélyeztette a nemrégiben újjáépített Andrástemplomot. Az épülő harangtoronyról, a különben részleteket is megörökítő prédikátor még nem ír. *** 2. Az úgynevezett északi imatereranél október 4-e és 29-e között folyt a feltárás. Már a korábbi kutatás rátalált a mai podeszt északi széle mellett — nem messze attól, ahol a podeszt délkeleti irányban elhajlik —• egy 82 cm szélességű és 2 méter hosszúságú falszakaszra. Itt kell megjegyezzük, hogy a Nagytemplom körüli podeszt 80—90 cm magasságban Povolny Ferenc tervezésében csak 1846-ban épült meg. Tudunk arról, hogy az 1820-as években is terveztek podesztet, mely azonban nem valósult meg. Ez a szeptember utolsó napjaiban fellelt falszakasz nem más, mint a kishajó az 1802. évi alaprajzon is feltüntetett keleti előtere déli felmenő falának középső szakasza. Ettől északra ugyancsak már október 3-a előtt kikerestek a 3. ásónyom mélységében egy kb. 4 m

2 öszszefüggő, viszonylag jó állapotban levő 28,5X20X5 cm méretű téglákból rakott padlózatot is. Október 4-ével az ásatást két 4,5X9 méteres egymás melletti szelvény szakaszos feltárásával folytattuk a podeszttól kiindulva és észak felé haladva. Ennek során először az I. szelvényben sikerült az előtér déli falának újabb 1,7 m szakaszát, majd 6,5 m

2 területen a téglapadlót feltárni. Rátaláltunk a korábbi irodalomban is a kishajó keleti előterével azonosított részen az északi felmenő fal keleti szakaszára 2,50 méter hosszúságban. A fal nagyon rossz minőségű, két futó sor tégla közé féltéglákat sőt törött darabokat raktak be, vastagsága 1,18 méter. Az ép téglák mérete: 30,5X14,5X6 cm. Ezt a'szinte „hevenyészetten" rakott falat feltártuk egészen az északkeleti sarkáig. Megtaláltuk az előtér rendkívül lerombolódott 6,5 méter hosszú keleti falának a téglapadló járószint felett egy-két téglasorból álló maradványát is. így került napvilágra egy 5X4,5 méter belterületű, kevés kivétellel teljes alapterületén téglapadlóval ellátott helyiség. A feltárt északi és keleti falak pozíciójának rögzítése után azonnal kitűnt, hogy mást leltünk, mint amit az 1802. évi alaprajz feltüntetett. Azon ugyanis az előtérnek keleti felmenő fala nincs jelölve, viszont az északi fal keleti végződésénél jelzett támpillérszerű záródásnak semmi nyomát nem leltük a 7—8. ásónyom mélységében sem. A II. szelvényt az előző mellett nyugati kiterjedésben vettük fel. Ennek déli vonalánál a podeszt mellett az előtér déli falának újabb 0,5 méter hosszúságú szakaszát leltük meg. Az egész déli fal téglái azonos méretűek az északi és keleti falazatéval, de kisebb mértékű a törött tégla felhasználása. Itt világosan megmutatkozott, hogy ezt a rosszabb minőségű 82 cm széles falat rácsatlakoztatták egy 1 méter széles jobb minőségű falvégződéshez, melyet nyugati irányban 2,18 méter hosszúságban feltártunk. Ekkor derült ki, hogy a falvégződés 1,2 méter távolságban észak felé fordul, ahol egy 0,5 m-es kiszélesedést mutat. Feltehetően ez a falvégződés nem más, mint egy 1,25 méter hosszú és 1 méter széles korábbi támpillér maradványa. A II. szelvényünk közepén, északon egy igen jó minőségű északkelet irányítású 1,98 méter hosszú és 1 méter széles támpillért találtunk, tégla méretei 30,5X15X5 cm. Ehhez a támpillérhez futtatták hozzá az előtér hevenyészett északi falát. Ezt a támpillért az 1802. évi alaprajz egyáltalán nem jelöli. 19 Fekete Csaba i. m. 430.