Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 1290-1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984)
van a vízfestékkel készített díszes címlap. 11 Ezen egy oszlopsoros, stilizált épülethomlokzat felső részének közepén láthatjuk az András-templom és a Verestorony ábrázolását déli irányból felvéve. A képen a harangtoronynak csak a felső két emeletét láthatjuk és a viszonylag nem magas toronysisakot, melyet mellvédszerű, vigyázónyílásokkal ellátott fal vesz körül. Az ábrázolás a torony harmadik emeletén egy nagy körablakot, a második emeleten pedig egy feltehetően kétosztatú magas ablaknyílást tüntet fel. Ez a meglehetősen sematikus, de mégis értékelhető ábrázolás ugyanolyan magasnak mutatja a Verestornyot, mint az András-templom nyugati tornyát. A képen a Verestoronynak a támpillérei — csak a délkeletit láthatnánk — nincsenek jelezve, sem a körítő fal. A címlap festője a torony vakolatlan, meszeletlen voltát a falán a téglasorokat utánzó pettyegetéssel mutatja. A Verestorony sisak nélküli magassága viszont meghaladja az András-templom tornyának magasságát. Tudjuk azt is, hogy a Verestorony tetejét 1700-ban újra zsindelyezték. 1- Az 1712. évi ábrázolásból építéstörténetileg a legfontosabb számunkra, hogy a toronysisakot az eredeti, 1642-ben elkészült formájában mutatja. A Verestorony és egyben az András-templom időben következő két ábrázolása a két legrégebbi, egész városképet mutató céh szabadulólevélen látható. A korábbit — Endrédi József debreceni fametsző művét — a szűcs céh által 1783-ban kiadott szabaduló-levél őrizte meg." A Verestoronynak itt a nyugati oldalát látjuk, az 1712. évi ábrázolásnak megfelelően a második és a harmadik emeletén levő hosszúkás és köralakú ablaknyílással. A mellvéd feletti toronysisak rész azonban már egészen más. Endrédi József egy, az erdélyi fatornyokhoz hasonló, karcsú, magas és a sarkokon fiatornyokkal ellátott képét örökítette meg a toronysisaknak. A Verestorony ezzel a toronysisakkal jóval magasabbnak tűnik mint a Fehértorony. A Verestoronynak lényegében ugyanezt a formáját találjuk meg a másik XVIII. század végi ábrázoláson. Az asztalos céh 1788-ban kiadott szabadulólevelének városképét Kabai Mihály kollégiumi rézmetsző diák készítette.^ Az ábrázolás nyugati irányból lett felvéve, perspektivikusan is sokkal hitelesebb képet nyújt. A Veresto11 Diószegi Sámuel főbíró és a városi tanács 1712. december 20-án újította meg a Kalmár Társaság magyar nyelven írt ötven artikulusát, latin nyelvű bevezető és és záradékrész között. A könyv a Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjteményében van, leltári száma 1.1928.120. •— A templom-ábrázolás rövid ismertetését lásd Zoltai Lajos: A régi debreceni nagytemplom legrégibb képe = Debreczeni Képes Kalendáriom. XXVII. évf. (1927) 113. 12 Balogh i. m. A debreceni Nagytemplom. 12. 13 A Farkas István szűcs legény részére a céh által 1783. augusztus 7-én kiadott szabadulólevelet díszes keretlécek szegélyezik. A felső keret-rész középen a város látképe nyugati irányból felvéve. Az alsó keretrészben a középen elhelyezett pecsételő résztől balra JE szignó == Endrédi József. A Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjteményében 1.1935.53.3 leltári szám alatt. 14 A debreceni asztalos céh szabadulólevelének városképét a Református Kollégium gyűjteményéből közölte Balogh i. m. Debrecen. 21. oldalán, a Szent András-templomot és a Verestornyot ábrázoló kinagyított részletet a 15. oldalon. Ugyanezeket közölte legutóbb Entz Géza: A debreceni Szent András-templom. In: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete (Szerk. Szöllösi Gyula, Debrecen, é. n. — 1972—) 48, 50 — A két városképet ábrázoló céhlevelet kitűnő összefoglalásában felcserélte Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok (Bp. 1976). A 15. oldalon Endrédi József 1783. évi ábrázolását mint Kabai Mihály 1788-as metszetét találjuk. Az 1783. évi szabadulólevél van a Déri Múzeum gyűjteményében, mindig megtalálható is volt, A 1788. évi szabadulólevélnek a Kollégium valamelyik gyűjteményében kell lenni. Az 1783. évi ábrázolásra lásd Tóth Béla helyreigazító közlését: Debrecen első kéD ! . ábrázolása = Művészettörténeti Értesítő XXXII. évf. (1983) 1—2. sz. 92—93.