Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)
Palotás Lajos: Debrecen településcsoport általános rendezési terv koncepciója
A koncepció — távlatra vonatkozó tervszerű elgondolás — szerinti javaslat a lakóterületek fejlesztését az eddigieknél differenciáltabban irányozza elő. A rekonstrukciós, rehabilitációs folyamatos városépítés, a kedvezőbb, humánusabb lakóhely-lakókörnyezet kialakítása, az. arányosabb városfejlesztés szükségessé teszik a beépítés magasságának csökkentését, a hektáronkénti lakás- és laksűrűség mérséklését, a telkes beépítésű lakóterületek részarányának növelését. A történelmi belváros területén belül javasoljuk a kiskörút kialakítása mellett a meglevő utcaszerkezet megtartását, az utcaszerkezethez, utcaszélességekhez, műemléki és városépítészeti adottságokhoz, a létesítmények műszaki állapotához stb. igazodó folyamatos építést, városfejlesztést. E szempontokat figyelembevéve, megfelelő tartalmú és színvonalú vizsgálatokra és elemzésekre épülő tervek alapján általában 2—4 szintes beépítéssel lehet számolni, mely az idő múlásával folyamatosan valósítható meg, s szinte sohasem lehet azt mondani, hogy befejezett, s nincs városépítési igény. Nemcsak a belváros, hanem az egész város területén javasoljuk a hagyományokhoz igazodó magastetős tömegképzést. A belvárost övező kertségekben (Hatvan utcai kert, Széchenyi kert, Postakert, Vargakert és a Szabadság út két oldalán levő lakóterületeken) a radikális átépítés helyenkénti szükségessége mellett általában a rekonstrukciós — rehabilitációs építéssel számolunk. Ennek lényege, hogy egy-egy lakóterületi egység csak folyamatosan építhető át a szerkezeti, városépítészeti adottságok figyelembevételével, a műszakilag jó állapotú és gazdaságosan felújítható épületek megtartásával. Első ütemben a szabadterületek, a megmaradó épületekhez tartozó telkek nagyságának csökkentésével bevonható területek, valamint a rossz állapotú, értéktelen épületek bontásával és területük igénybevételével lehet a beépítést sűríteni a megmaradó létesítményekhez igazodóan általában 2—4 szintes beépítéssel. További folyamatként a területen első ütemben megtartott, de időközben elavult épületek helyének felhasználásával, valamint az első ütemben épített lakások bővítésével lehet a beépítést sűríteni. E területek folyamatos átépítésénél is nagy gondot kell fordítani a mindinkább kedvezőbb, humánusabb lakóhely-lakókörnyezet kialakítására. A meglevő családiházas területek (Nyulas, Kertváros, Tégláskert, Boldogfalvi kert, Epreskert, Kerekestelep, Homokkert, Csapókert stb.) beépítési jellegét általában nem indokolt megváltoztatni. E területeken a
