Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)
Palotás Lajos: Debrecen településcsoport általános rendezési terv koncepciója
a város további erőteljes növekedésére, hogy dinamikus fejlesztésére irányuló helyi törekvések egybeesnek a területfejlesztési és településhálózat-fejlesztési országos politikai és tervezési célokkal. Annak érdekében, hogy hatékonyan be tudja tölteni kiemelt szerepkörét, a jövőben nagyobb mértékben kell koncentrálni a felsőfokú és középfokú központi funkciók fejlesztésére. Debrecen dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztésének kulcskérdése, hogy milyen módon és mértékben használják ki a város térségében koncentrálódott fejlett termelőerőket. A kiépült, fejlett gazdaság és ellátási rendszer ugyanis igen kedvező kiinduló feltételeket biztosít a távlati fejlesztés számára. A termelés volumenének növelése, a meglevő kapacitások hatékony és intenzív kihasználása a jövőben is nagyfontosságú feladatként jelentkezik. A hangsúly azonban a város gazdaságának intenzív és szelektív fejlesztésén van. Ennek megfelelően célszerű a város gazdaságán belül súlypontokat képezni és biztosítani ezen területek fejlesztésének kibontakoztatását, a hatékony, korszerű, a magas minőséget reprezentáló, a nagy szellemi részarányt megtestesítő tevékenységek számára. Kihasználva a viszonylag széles gazdasági bázis nyújtotta termelési, kooperációs és szállítási lehetőséget, ugyanakkor korlátozni kell mindazokat a tevékenységeket, amelyek fékezik a város gazdasági szerkezetének korszerűsítését. A magasabb szellemi munka arányának növelését elősegíti az egyetemi és kutatási háttér — amelynek továbbfejlesztése is indokolt —, a szakmai tradíciók és felkészültség, szélesebben az emberi tényezők. A város társadalmi-gazdasági növekedésében fontos szerepet kapnak természeti környezetének igen kedvező idegenforgalmi, gyógyászati, pihenési, sportolási stb. adottságai. A hosszútávú fejlődés megkívánja a munkaerő nagyobb „rugalmasságát", a szakmai és ágazati mobilitás növekedését, ez lehetővé teszi az új műszaki-gazdasági ismeretekhez való gyors alkalmazkodást. E követelmény teljesítése érdekében alapvető feladat az általános műveltségi szint emelése, konvertáló szakmai alapismereteket biztosító oktatási és továbbképzési rendszer kiépítése. Várhatóan tartós tendencia marad a relatív tőkehiány, ezért a fejlesztés szelektív módszere változatlanul hangsúlyozott lesz. A terület gazdasági és ellátási rendszerének korszerűsítésével kapcsolatos távlati feladatok között hangsúlyozni kell a rendszer szemléletű fejlesztési módszerek alkalmazásának fontosságát, annál is inkább, mivel a település-csoport 3 alapvető strukturális rendszer (a társadalmi,