Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Keserű Katalin: Izsó és a nemzeti romantika

vonhatnánk a szobrot, aminek példája Jankó János A magyar nóta születése c. festménye furulyázó pásztorával és az őt hallgató, különböző korosztályokat képviselő parasztokkal. (Egy változata a 10 forintos papírpénz hátoldaláról jól ismert.) Ez a szimbolikus ábrázolás felé mutató romantikus értelmezés későbbi, cigányzenészeket ábrázoló realista szobrain már fel sem merül. (A századforduló nemzeti művészeti mozgalmában éledt újjá a téma, például Körösfői és Zichy István falképein Marosvásárhelyt és a Zeneakadémián 1. A székely népmese vagy Székely mesemondók és A magyar népzene.) Izsó kis szobra a kutyával, részletező környezetábrázolással még nélkülözi mind az akadémikus szabályokat, mind a formai újításokat. Előbbinek megjelenésére a híres Búsuló juhász a példa, melyen a műbírálók a magyar sajátosságok esszenciáját látták,

33 s mint ilyent az érdekességekre érzékeny külföld szemszögéből is jelentősnek tartották

34

. Ez a szobor aprólékos, akadémikus faragásával, a témához kicsit szokatlan anyagválasztásával (márvány) egyszerre romantikus monumentum, akadémikus mestermunka és etnográfiai hitelességű, pozitivista szellemű alkotás. Nem áll messze tőle a Fonóházi jelenet 1863-ból, amibe azonban már a költészet és festészet életképei is belejátszottak (A lopott csók, Orlai Petrichtől stb.), s eredendően nem szobrászi, hanem irodalmi gondolat szülötte. Az Ételhordó parasztasszony viszont már a valódi realizmus példája: egy tipikus helyzet felfedése, ahol a lépő, összefonódó formák tömbszerű s mégis mozgalmas, egységes szobrászi teret hoznak létre. Hasonlóan lendületes és mégis zárt formákkal, mint Daumier 1861-es Mosónője. Az anyagválasztásra visszatérve: nem elhanyagolható kérdés a Csokonai-szobor esetében sem, amelynek márvány mintája sokkal sikerültebbnek mondható, mint a kivitelezett bronzöntvény. Az apró részletekben szinte rokokó könnyedséggel dúskáló faragás ugyanis bronzban nehézkesebb formát nyert. Az Izsó műveiben jelentkező romantikus-szimbolisztikus tendencia és a realizmus különös ötvözetét jelentik a szabadságharc emlékére készült szobrai. Tudjuk, hogy már 61-ben elvállalta a győri honvédszobor elkészítését, akkor, amikor szerte az országban mozgalom indult a szabadságharc áldozatainak emlékműveire, egyáltalán hőseinek hőssé emelésére, a politikai enyhülés: az októberi diploma és a februári pátens idején. Izsó, a szabadságharc VII. hadtestének honvédje 19 ütközetben vett részt, s éppen Győrben sebesült meg. Közvetlen élményei mellett az önkényuralom irodalmának, képzőművészetének jelképteremtő hajlama is közrejátszott abban, hogy sebesült vagy haldokló honvéd — szobrai szimbólu-