Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Bán Imre: A Csokonai-kultusz Debrecenben

munkái, azok a versei, amelyeket debreceni deák korában írt. Országos jellegű volt az 1973-as emlékünnepély, költőnk születésének kétszáz éves jubileumán, november 17-én. Erre az alkalomra jelent meg Bényei Jó­zsef szerkesztésében a Csokonai koszorúja c. kitűnő antológia, a Csoko­nairól írt versek gyűjteménye. Ez napjaink debreceni Csokonai-kultu­szának legszebb emléke. Bibliofil értékű a Főhadnagy Fazekas úrhoz c. illusztrált versválogatás. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Csokonai modern és sok vonatkozás­ban már hiteles költői arcképét a Nyugat költői köre formálta ki, de a kultusz papjai jóformán mind debreceni élményeikből táplálkoztak: elég, ha itt csak Ady Endrére, Tóth Árpádra, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyu­lára utalok. A sajátos debreceni kultusz nagy képviselői Oláh Gábor, Gulyás Pál és Juhász Géza voltak, valamint a múlhatatlan érdemű Kar­dos Albert. Legyen elég egy parányi statisztika. Az 1961-ben megjelent Debreceni bibliográfia Kardos Alberttől 26, Oláh Gábortól 13, Juhász Gézától 6 dolgozatot sorol fel, de kiváló Csokonai-kutatónk legtöbb fon­tos Csokonai-tanulmányát csak ez időpont után tette közzé. 1977-ben megjelent posthumus kötete 20, terjedelmes dolgozatát tartalmazza. Egyébként napjaink debreceni írói, ha nem hangzó tat ják is, szinte ide­geikben hordozzák Csokonait. Kiss Tamás Csokonai-regényt írt, Tóth Endre, Bényei József, Gábor Zoltán gyakran gondolnak rá, de külön elemzést érdemelne valamennyiük szellemi elődjének, Gulyás Pálnak tragikus Csokonai-élménye. Ma már nemcsak a helyi kultusz, de az országos kutatómunka közép­pontjává is Debrecen vált. A modern szemléletű két Csokonai-monográ­fia debreceni kötődésű. Vargha Balázs itt tanult, Julow Viktor a város szülötte. (Nem jelenti ez azt, hogy nem debreceni tudósok ne adtak vol­na igen sokat a kutatás számára, pl. Waldapfel József vagy Szauder József.) Itt készül azonban, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Irodalmi Intézetében az összes művek kritikai kiadása. Ezt még Juhász Géza kezdte meg, s ma a munka Julow Viktor szerkesztésében folyik, ha nem kizárólag debreceni szerzőkkel, de — úgy érezzük — debreceni szellem­ben, minthogy ezt nem is lehet másként végezni. E rövid áttekintésben is meg kell említeni Szilágyi Ferenc nevét, aki napjaink legeredménye­sebb Csokonai-kutatója. A debreceni egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén Jakab László szerkeszti a Csokonai-szótárt. Nincs még egy magyar város, amelynek neve oly hosszú ideje és oly eredményesen forrott volna össze egy magyar költői nagyság személyé­vel és életmüvével, mint Debrecen. Kiskőrösnek van Petőfi Sándora, Szegednek Móra Ferencé, Egernek Gárdonyi Gézája. Meg kell azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom