Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Balogh István: Városépítészeti törekvések a XX. században

után beszámolt a látottakról. Hazatérő útjában egy müncheni vasgyárostól kerítés mintadarabot is rendelt, az itthon elkészített rajzszerinti öntöttvan kivitelben. Mivel azonban az drága lett volna, a megadott rajz szerint kovácsolt vasból az itteni István malom gépműhelyében készítették el. Az alacsony téglafalazaton álló kerítést 1935-ben bontották el.

22 Az első ültetésből megmaradt két rózsaszínvirágú akácfát, a kollégium nyugati bejárata előtt két évvel ezelőtt kellett kivágni. Az emlékkert keleti részének rendezésére és beültetésére később a Csokonai szobrának felállítása előtt került sor. Ezt is az Emlékkert társulat, közelebbről azonban Csanak József elnök és sógora Váradi Szabó Lajos posztó-, vászon- és divatáru kereskedő tevékenysége tette lehetővé. Ugyanis a kert költségeit a részvényesek hozzájárulása mégcsak fedezte volna, de a Csokonai szobrára 1862-ben megindult gyűjtés, a sorsjáték és jótékony hangversenyek bevételéből annyi nem gyűlt össze, hogy abból megvalósíthatták volna. Csanak József és Váradi Szabó Lajos az igazgatóságuk alatt felvirágoztatott István malomtól 1863. évi igazgatói jutalék Az emlékkerti honvédemlékmű, háttérben a Kollégiummal, 1890