Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)
Sándor János: A kertkultúra kialakulása Debrecenben 1960-1980 között
A fa és a város találkozásának gyakoribb módja, amikor a fa keresi fel a várost. Általában ugyanis az történik, hogy a városépítés kapcsán meglehetősen megritkított vagy éppen teljesen kiirtott fákat — pótolni kell, újakat kell telepíteni helyette. Alföldi városokban, így Debrecenben is meghatározó szerepet töltenek be az utcasorfák, biológiai és esztétikai értékükön túlmenően nem hanyagolható el városképi jelentőségük, városszerkezeti tagolóhatásuk és sorolhatnánk kedvező tulajdonságaikat. Ismét az előadás elején említettekre utalok nevezetesen a Simonyi úti fasor telepítésére, amikor is ennek létrejöttével közvetlenül zöld kapcsola alakult ki a város és a Nagyerdő között. — Ma sem elhanyagolható e kapcsolat. Kétségtelen, hogy a város fejlődése során az utóbbi 20 évben is jelentős fasorok estek áldozatul, de igazságtalan lenne ítéletünk, ha csak ezt látnánk. Az utóbbi 10—15 évben lényegesen közelebb kerültünk alapvető szakmai követelmények betartásához, a fa faj megválasztása, a telepítési távolság megválasztása, a környezetbe illesztése, funkciójának teljesítése terén. Árnyas pihenőhelyet biztosít a Bartók Béla úti tölgyfasor — ahol e fa fajra azért esett a választás, mert lényegében hozzátartozik az alföld és Debrecen faállományához a tölgy és talaj vonatkozásában is kedvezőek a termőhelyi viszonyok. A Vörös Hadsereg úti hársfák egyrészt hagyományai a főutcának másrészt az ezüsthárs várostűrő képessége a jobbak közzé tartozik. (Kár hogy nem a legjobban szelektált anyag került végig telepítésre.) A Bethlen utca—Tanácsköztársaság útja épületekhez közel eső zöld sávja az oszlopos növekedésű fafajok ültetését kívánta, ezért került telepítésre piramis tölgy. A Klaipeda utca—Burgundia utca, valamint az Ispotály utcai hársfasorok szépen oldják a környező lakóépületi együtteseket, de számtalan, az utóbbi években telepített utcát nevezhetnénk meg a sikerült fásításról. A fasoroknak vannak meghatározott funkciói, mint például a régi vigadóhoz vezető kettős fasor szép rávezetést biztosít a régi épületre (kár hogy vesztett jelentőségéből a fürdő fejlesztése kapcsán). Túlságosan nem hangoztatott funkciót tölt be az Egyetem tér nyugati oldalán levő fasor, melynek egyik feladata a zöld térfal biztosításán túl az ott levő irodaépület kitakarása az Egyetem téri képből, már csak azért is, mert a másik oldalon a Nagyerdő képez nagy, zöld térfalat.
