Dankó Imre szerk.: Városszépítészeti törekvések Debrecenben. Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe. A jelen városfejlesztése és tervei (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. Debrecen, 1982)

Sándor János: A kertkultúra kialakulása Debrecenben 1960-1980 között

SÁNDOR JÁNOS A KERTKULTÚRA ALAKULÁSA DEBRECENBEN 1960-1980 KÖZÖTT Címben szereplő téma és a vizsgált időszak — és természetesen az a történelmi hangulat, melynek keretében néhány percet e tárgynak szentelünk —, bevezetőben ha igen röviden és vázlatosan is nagyobb távlatú visszapilantásra késztet. Debrecen város kertgazdálkodásának és kertkultúrájának alakulása a történelem folyamán sajátos utat járt be. Az 1700-as évek poros, sáros falusias jellegű településéből fokozatosan vált a fákat, a növényzetet, a természetet szerető és fejlesztő várossá. Az a felismerés, hogy a természeti kincsekben, szépségekben szegény alföldi település számára ez létét meghatározó, mai napig különös jelentőséget ad a zöldfelületeknek, a kerteknek. A tudatos és tervszerűbb kertgazdálkodás a város körül a XVIII. században kezdett kialakulni. A XIX. század fordulóján tevékenykedett a városban két neves botanikusunk Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály — a füvészkönyv szerzői. A kertgazdálkodás következménye, hogy ez időszakban előtérbe került a sétányok és parkok építése. Első jelentős díszítő sétány Simonyi óbester nevéhez fűződik, aki 1819 őszén saját költségén 600 db jegenye csemetét ültetett a Péterfia út folytatásaként. A nagyerdei sétány létrejöttét követte a Népkert — Emlékkert — Csokonai kert. Az 1860—1919-es évek között a Kertészeti Egylet fogta öszsze a szakág iránt érdeklődőket. Minden fellendülési időszakot egy viszszaeső szakasz követett a Kertészéti Egylet életében. Az 1920-as évek után ismét a fejlődés szakasza következett. A városi kertészet működésének kezdete is az 1921-es évhez fűződik. Parkosítás vonatkozásában meg kell említeni, hogy 1922-ben létrehozták a Füvészkert utcai játszóteret, rendezték a Csokonai-szobor környékét, a Kálvin teret. Több jelentős közpark, sétány épült meg az 1920—40-es években, melyekre nem térek ki, hanem egy nagy lépéssel a háború utáni időszakról teszek említést, amikor a legfőbb feladatot a kertészeti, parkosítási területen is az újjáépítés jelentette. A háború súlyosan megrongálta a már meglevő je-