Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Hegyi Imre: Fejezetek a Bakony erdei állattartásának történetéből

Icájukról. Nem is szólították meg a nézelődő vásárlót, mint más helységek szűrszabói, akiknek vevőcsalogató szokását a céhszabályok tiltották. Ügyes kezű szűcsök, szűrszabók falvakra is kimentek lakni, ahol a betyár és pásztor népség könynyebben felkereshette őket. A Csatkán lakó szűrszabókat megnevezetten tiltja a vármegye a költséges és cifra szűrök készítésétől és árusításától.

00 Feltehetően nem volt eredményes a hatóságok szigorú fenyegetőzése, mert a fejérvári vásáron még a nyolcvanas években is 28-30 szűrszabó rakodott ki s 800-1000 db cifraszűrt adott el. De híresek voltak emellett a veszprémi, palotai, zirci, győri és nagyvázsonyi vásárok is, ahova a pápai, devecseri jónevű szűrszabók hordták készítményeiket.

61 KÉZIRATOS FORRÁSOK HEGYI Imre 1958. Bakonycsernye Népének erdőkiélő tevékenységei. Kézirat. Etimológiai Adattár, 6315 Lt. sz. 1965. Az erdő kiélése Göcsejben. Gyűjtés. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattár, 7555 Lt, sz. 1966. Bakonyi gyűjtés. Veszprém megye. 1. Csetény. Ethnológiai Adattár 7896. Lt. sz. Veszprém megyei Levéltár. Nagyvázsonyi, Zichy-család gazd. iratai. Limbus. IRODALOM JEGYZÉK ANDRÁSFALVY Bertalan 1965. A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és a XIX. században. Dunántúli Dolgozatok. 3. Pécs. BERZSENYI Dániel 1941. Prózai művei. Kiadta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta dr. Merényi Oszkár, Kaposvár. CHOLNOKY Jenő 1922. Az emberföldrajz alapjai. Budapest. CSAPODY Csaba 1933. Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 6. Budapest. DORNER Béla, enesei 1921. A sertés tenyésztése és hizlalása. Budapest. ECKHART Ferenc 1922. A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest. EÖTVÖS Károly 1909. A Bakony. I-II. Munkái XXI-XXII. Budapest. GAÁL László 1966. A magyar álattenyésztés múltja. Budapest. GALGÖCZY Károly 1855. Magyarország, a Szerb Vajdaság és a temesi bánság mezőgazdasági statisztikája. Pesten. 60 ,,Nagy Mlgu M. K. H. Tanáts f.e. Sz.-Iván hava i9nek . . . szám alatt a' szerfelett cifra Szűröknek, majdnem közönségessé vált Viseléséből származó szomorú következmények el távoztatása tekintetébül a' Megyebéli Szűrszabókat az illy nemű Szűröknek készíttetésétül, és mind Lakhelyeiken, mind pedig az országos Vásárokon való árusítástól Szorossan el tiltani rendelvén. Ezen felsőbbi Rendelést a' Helység Bírái különösen a Helységjekben lakó pásztoroknak, legyenek azok Urasági, avagy Helységbéliek úgy a' Helységjeikben lakó Szűrszabóknak, nevezetesen Csatkán tartózkodónak tudtára adják, mert jövendőre minden szifra Szűrt a'Vgye Szolgái akárkiélegyen megfogják fejteni, és a' Szűr Szabó, aki azt varja, minden egy Szűrnek varrásáért 50 botot kap, azért ezen rendelést közönségessé tenni, igen szorossan meg rendeltetik." - Nyomatékul ugyanaz a körlevél jóelőre figyelmezteti a pásztorokat, hogy „A* N. Vármegyének többszöri rendeléseinél fogva újonnan a' Juhászok Sz.-Mihály napján tartani szokott Lakozásaik az abból eredendő rendetlenségek miatt ez úttal el tiltatnak". - Curr. levelek. 1838. 61 A palotai és zirci, csatkai szűrszabók szűrposztóját a Gaján álló, a veszprémiekét a Séden, a pápaiakét pedig a Tapolcán működő kallómalmok kallották.