Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Nagy Olga: Szempontok a paraszti értékrend vizsgálatához
NAGY OLGA SZEMPONTOK A PARASZTI ÉRTÉKREND VIZSGÁLATÁHOZ „Az emberi társadalom szerkezete és működése igen-igen összetett, sok elemébett gyakorta változó; folyamatainak mélyrétegei nem könnyen feltárhatók, lényeges vonásai eléggé eltakartak, s számos összefüggés felismerését is megnehezítik felszíni jelenségek, látszatok. Az eligazító szó, a közösségi lét rendjébe bevilágító magyarázat ezért sem felesleges." 1MREH ISTVÁN A Maros megyei Havad nem tűnik ki különleges erényekkel. Nincs már népművészete, nincsenek meséi stb., amelyek a néprajzos szemében növelnék jelentőségét, s amelyek miatt a falut „hagyományosának tekinthetnők. A falu meglehetősen racionális gondolkodású, már a múlt században híres gyümölcstermesztése és állattenyésztése volt, lakói nagyrészt szabad székely családok, akik büszkék nemzetségükre. Az analfabetizmust nem ismerték, mindenki elvégezte a hét osztályt, sőt régebben az „ismétlő iskolát" is. A legények java része telente már a század elején az ún. „Wesselényi kollégium"-ba járt Makfalvára, ahol mezőgazdasági tanfolyamon, a mai fogalommal élve népfőiskolán vettek részt. 1 Havad, úgy tűnik, nem alkalmas arra, hogy azt a modellt rekonstruáljuk, amelyben egy falu értéktudata tükröződik. Van ugyanis egy olyan előítélet, amely szerint csak a minden új és városi hatástól elzárkózó, hagyományához görcsösen ragaszkodó népi közösség őrizte meg azt az értékrendet, mely egy bizonyos magatartástípust szigorúan előír és meghatároz minden tagja számára. És mégis: ebben a faluban, ahol 1970 és 1978 között többen együtt egy néprajzi monográfiát készítettünk el 2 , és ahová ezért éveken keresztül hetekre-hónapokra jártam, meglepetve tapasztaltam, hogy a falunak milyen egységes magatartása van bizonyos kérdésekben. Ehhez a felismeréshez a véletlenek segítettek hozzá. Amikor például egyik ottjártamkor a falut nagy felindulásban találtam, kiderült, hogy egy jehovista temetése fölött botránkoztak, amiatt, hogy hiányoztak az általuk megszokott rítusok. Ez az egységes és szenvedélyes állásfoglalás arra késztetett, hogy megkérjem őket: fejtsék ki véleményüket. A különböző kommentárokból, interjúkból, példázatokból, melyekkel válaszaikat fűszerezték, kiderült, hogy éppen az élet legmélyebb viszonylataiban, például a halálhoz való viszonyulásukban határozottan egységes volt a felfogásuk. A halált az élet rendjéhez tartozónak tekintették, éppen ezért az őt megillető rítusokat igen fontosnak és értékmérőnek tekintették. Az életI Wesselényi a múlt században alapította, és a marosvásárhelyi református kollégiumhoz tartozott. Telente a környékbeli parasztifjúság mezőgazdasági ismereteket sajátított el itt. 3 Havadi hétköznapok és ünnepnapok címmel néprajzi monográfia, helybeli munkatársak részvételével. Magam is részt vettem a munkában, s megszerkesztettem a kötetet. Kéziratban.
