Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Örsi Julianna: A szülők testvéreinek szerepe a nagykunsági családokban

gári tisztviselőnek rokonai is, csak az kívántatik meg, hogy a tanúk a 16-ik évet betöltötték legyen, és képesek legyenek megérteni a házasságkötésnek cselekményét."

20 Néprajzi gyűjtéseink azt mutatják, hogy a századfordulótól napjainkig a házassági tanú (a násznagy) általában a keresztapa. Mivel a 20. században a Nagykunságban egyre erősödő tendenciaként rögzíthetjük a keresztszülő rokoni körből történő választását, így a mai adatok mögött a násznagyként funkcionáló keresztapában is valószínűleg a nagybányát kell látnunk. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a századfordulóra vonatkozólag a násznagy kiválasztásának szempontja egy idősebb férfi rokonra utal (tiszteletben álló nagybácsi, arra legalkalmasabb rokon, a rokonságból egy idősebb ember, a szülők legöregebb testvére). A paraszti gyakorlat segít értelmezni az anyakönyvi bejegyzéseket is. így feltételezzük, hogy ha a házasságra lépő személy vagy szüleje családi neve megegyezik a tanúkéval, ez vérségi kapcsolatot jelent, azaz a szülő testvére a tanú. A keresztelési anyakönyvek adatait is ezen elv alapján elemezzük.

21 A legtöbb esetben a baráti körből kerül ki a gyermek keresztszüleje, ha a nevek nem egyeznek. A 19. században leggyakrabban férj és feleség a keresztszülő, de előfordul, hogy a keresztapa és a keresztanya nem házassági kapcsolatban, hanem vérrokonságban áll egymással (testvérek, szülő-gyermek, sógorság). Pl. Túrkevén 1852. május 27-én Barna György és Kis Eszter Lajos nevű gyermekét Kis József és testvére Kis Sára hajadon kereszteltette.

22 Kummadarason 1885. március 20-án Horváth József napszámos és Sárvári Juliánná 6 5 8 szám alatti lakosok Martha nevű gyermekét ifj. Csorba Sándor s édesanya Kis Martha kereszteltette.

23 1885. június 17-én Burai Mária czigány Asszony - ki a Kis tomaji pusztán lakott -, József nevű fiát Duzs Balázs kovács és sógornője Szűcs Sára hajadon tartotta keresztvíz alá.

2

'

4 Ugyan ezen évben Tóth Sándor iparos és Kis Juliánná 937 szám alatti lakosok Imre nevű fiát Garaguly Imre iparos s jegyese Kis Ágnes kereszteltette.

25 Napjainkhoz hasonlóan a 19. században is voltak olyan családok, akik a szülők testvéreit kérték fel e tisztségre. Pl. 1852-ben a túrkevei Czihat Lajos és Tóth Eszter Terézia nevű gyermekének Czihat Antal és Hajdú Sára lett a keresztszüleje.

26 1847-ben Kunmadarason Dús András és Szűcs Zsuzsanna Sámuel nevű fiuk megkereszteltetésére Szűcs Sámuelt és Üstökös Zsuzsannát kérte fel.

27 Az anyakönyvi adatok alapján a Nagykunságra vonatkozólag megfogalmazhatjuk, hogy a 19. század közepén a keresztelések jS-ç^fyâbm a keresztszülő nincs vérségi kapcsolatban a gyermek szüleivel (valószínűleg barát). A századfordulóra ez az arány 54-09%-rö csökken. A 20. században pedig már szinte kizárólagosan rokonok (szülők testvérei) töltik be ezt a tisztséget. (1. táblázat.)

28 A 18-19. századi adatok szerint a Nagykunságban az EGO keresztszüleje és há20 ZLINSZKY Imre, 1897. 742. 21 Anyakönyvi vizsgálataink csak a nagykunsági települések karakterét meghatározó reformátusokra vonatkoznak. Az anyakönyvi vizsgálatokat a református egyháznál őrzött keresztelési és házassági anyakönyvek, illetve a Szolnoki Állami Levéltárban lévő másolati példányok alapján végeztük. Az anyag közrebocsátásáért ezúttal mondunk köszönetet mindkét intézménynek. 22 Keresztelési anyakönyv, Túrkeve, 1852. máj. 27. 23 Keresztelési anyakönyv, Kunmadaras, 1885. márc. 20. 24 Keresztelési anyakönyv, Kunmadaras, 1885. jún. 17. 25 Keresztelési anyakönyv, Kunmadaras, 1885. okt. 18. 26 Keresztelési anyakönyv, Túrkeve, 1852. jún. 8. 27 Keresztelési anyakönyv, Kunmadaras, 1847. máj. 18. 28 A táblázatban megadott százalékok összesítve nem adják ki a 100%-ot, mert vannak olyan születési bejegyzések, ahol nem szerepel a keresztszülő (pl. halvaszületettek stb.)