Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Küllős Imola: A magyar betyárfolklórról

1972. Angyal Bandi a Hortobágyon, in: Műveltség és Hagyomány XV-XVI. Debrecen, 254272. 1974. Zöld Marci a Hortobágyon. Múzeumi Kurír II. 15. 5. 14-25. 1973. Baltavári adatok a betyárvilág kezdeteiből. Vasi Szemle, 277-282. 1976. Geszten Józsi Borsodban I—II. in.: Herman Ottó Múzeum Évkönyve XV-XVI. Miskolc, 291-321; 239—267. DÖMÖTÖR Tekla 1955. Irodalom és folklór. (A régi magyar színjátszás kutatásának módszertani kérdéséhez.) in: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Évkönyve. Budapest, 227-240. FERENCZI Imre 1974. Rózsa Sándor és társai. Jugoszláviai magyar néphagyományok, in: Somogyi Könyvtári Műhely XIII. Szeged, 309-320. GIDAY Kálmán 1940. Betyáretika. A reformkor népi erkölcse. Debreceni Szemle 10. 241-296. GÖNCZI Ferenc 1039. A betyárvilágról. Ethnographia, 358-360. KATONA Imre 1978. A betyárvilág emlékezete vidékünkön. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei X. 35. sz. 47-63 p. Angol, szerb-horvát rezümével. KIRÁLY Lajosné 1976. A betyár alakja a somogyi népköltészetben. Somogy 4. 65-80. LEHR Albert 1914. A betyárság kifejezései. Magyar Nyelv 45; 90; 335. MOLNÁR Balázs 1973- Jászkunsági betyárokról és Ambrus Sándor veszett állatorvosról, in: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 179-188. MÓDY György 1957. Adatok a betyár szó tartalmi változásaihoz Ethnographia, 349-351. PENAVIN Olga 1978. A betyárvilág emlékezete vidékünkön. A Hungarológiai Intézet Tud. Közi. X. 35. sz. 4763 p. Angol, szerv-horvát rezümével. PÓR Anna 1962. Az első betyárszínjáték, in: Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, Budapest, 160-165. RINDÓ József 1975. A kondorosi csárda. Békési Élet X. 2. 313-330. SOLYMOSSY Sándor é. n. Betyárballadák, in: Magvarság Néprajza III. Budapest, 128-135. SZABÓ Ferenc 1959. Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után. in: A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve, Orosháza, 41-76. 1960. Babáj Gyurka. (Egy betyárballada hőse az élő néphagyomány és a korabeli adatok tükrében.) in: A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve. Orosháza, 153-172. SZÁNTÓ Imre 1956. Zöld Marci. Betyárvilág Heves és Külső-Szolnok megyében a XIX. század első évtizedeiben, in: Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 477-491. 1960. A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa a Balaton vidékén 1671-1750. in: Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 301-326. SZENTGYÖRGYI Katalin 1976. A magyar betyárköltészet nemzetközi párhuzamai. Ethnographia, 84-102. SZENTI Tibor 1980. Betyárvilág Hódmezővásárhelyen 1848-ig. Valóság 7. 89-98. TARJÁN Tamás 19-78-79. Betyárhagyományok. Ín: Mezőcsát népi kultúrájából, (szerk. Barabás Jenő-Voigt Vilmos) Mezőcsát, 186-193. UJVÁRY Zoltán 1961. Vidróczki hagyományok Borsodból. Borsodi Szemle, 36-40. 197j. Madarská tradicia o Janoaíkovi. (Jánosik a magyar nép hagyományában.) in: A magyarországi szlovákok néprajza. Budapest, 81-88. Rezümé: magyarul. 1962. Farsangi dramatikus játékok Szatmárban. in: Műveltség és Hagyomány. Debrecen.