Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások
érdemesek. Különösen sok a tennivaló a Drávaszögben, ahonnan hiányoznak a részletes leírások. 3. Lakodalmi játékok A drávaszögi és a szlavóniai falvakban egyaránt előfordul, hogy maszkák (Laskó, Várdaróc), maskarában hívatlanok (Kórógy) 1 '" 1 jelennek meg a lakodalomban. Széjjelnéznek, táncolnak a leányokkal, azután eltávoznak. HOBLIK (1834) és GARAY (1911) szlavóniai leírása nem utal rájuk. Az ormánsági párhuzamot 148 figyelembe véve mégis arra következtethetünk, hogy - legalábbis a századfordulón Dráván innen és túl elterjedt szokás lehetett. 149 A további gyűjtés és adatföltárás eloszlathatja a bizonytalanságot. Jellemzőbb, hogy maguk a lakodalmazók vállalkoznak egymás mulattatására és szórakoztatására tréfás alkalmi táncokkal és alakoskodó jelenetekkel. Rendszerint éjfél után és a reggeli-délelőtti órákban, immár lakodalom másnapján kerül rájuk sor. A lakodalmas házhoz kötődő játékok szereplői és nézői a hivatalos vendégek. A vállalkozó kedvűeket mozgósította a hangulatemelő, mutatványos és utánzó igágá-tánc (Kopács). Nők és férfiak vegyesen beállnak. A tréfás és találékony „gúnár"-t, akinek söprű van a kezében, a többi köteles utánozni. 150 Valószínű, hogy ehhez hasonló tánc a gúnár tánc (Kórógy). 151 Ugyaninnen értesülünk még a békatáncról, 152 de a leírás közelebbi jellemzést nem nyújt róla. A drávaszögi községekben kedvelték a különböző mesterek színi alakítását és mesterségük dramatikus megjelentetését. Itt a legények, a vállalkozó férfiak a szereplők. Ilyen a suszter (Laskó), m a borbély (Kopács) i5 '* és az újabb keletű orvos (Kopács). 1 ™ Ezekhez hasonló jeleneteket a szlavóniai leírások nem említettek. Ezzel szemben mindkét területen kedvelték a medvetáncoltató vándorkomédiás megjelenítését (Kopács, Szentlászló), erre alkalmat adott disznótor is (Vörösmart, Karancs, Sepse, Laskó, Kopács, Kórógy). im Sok lakodalom emlékezetes eseménye volt a temetésutánzó (áltemetés) tréfás játék (Laskó, Kopács, Szentlászló). Kórógyi lako147 PENAVIN OLGA, 1973. 78., 1981. 143. 148 KISS GÉZA, 1937. 120. , 149 Az Alföldön (Kunszentmiklós) sajátos táncot mutattak be. Ld. A Magyar Népzene Tára, III/B. kötet. Lakodalom. Budapest, 195e. IV. Hívatlanok tánca. 167-169. és jegyzete: 388-389. 150 A Magyar Népzene Tára, III/B. Budapest, 1956. VII. Mutatványos táncok. 222-240. Jegyzete: 398-399. Vö. FERENCZI IMRE-UJVÁRY ZOLTÁN, 1966. 190. Balmazújvárosról. A „gúnár" tollseprűs kalapdíszére emlékeztet az egyik szentlászlói alakoskodó öltözéke, mikor pótlakodalmaznak az utcán. 151 PENAVIN OLGA, 1973. 78., 1981. 144. 152 PENAVIN OLGA, 1973. 78., 1981. 144. 153 Lakodalmi játék-párhuzam (Alföld) a szűcsök munkája. BAKSAY SÁNDOR, 1917. III. k. 57j8. A farsangi cipész mester játék (Szatmár): FERENCZI IMRE-UJVÁRY ZOLTÁN 1962. 86. és 36. sz. kép. 154 Lakodalmi tréfa Rákospalotán. Reggeli pálinkázás után a férfiak az asszonyokat borotválják, az asszonyok a férfiakat patkolják. RÉSÖ ENSEL SÁNDOR, 1867. 229. Farsangi fonóbeli jelenet Szatmárban a borbély munkája. FERENCZI IMRE-UJVÁRY ZOLTÁN, 1962. 85. Biharban (Konyár) lakodalomban játszották meg a borbély munkáját. FERENCZI IMRE-UJVÁRY ZOLTÁN, 1966. 189. IJ5 Régebbi típus a foghúzó. Szatmári farsangi játékban: FERENCZI IMRE-UJVÁRY ZOLTÁN, 1962. 86. és 32., 38. sz. kép. 156 A medvével járás - különböző alkalmakkor - népszerű játék volt az Alföldön. FERENCZI IMRE-UJVÁRY ZOLTÁN. 1966. 184. A szatmári állatfarsangosok tipikus figurája. FERENCZl'IMRE-UJVÁRY ZOLTÁN, 1962. 9-!9. és 2-6. sz. kép.
