Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások

dőbe kötöttek, odaadták neki. Fogta a kézibe. A kislányt az ölembe ültették. Egy darabig az ölembe ült, azután leszállt, és a kendőbe kötött almát nekem adták. Féléjjelkor (éjfélkor) vót a menyasszonytánc. Mikor valaki táncolt velem, pénzt adott ajándékba. A lakodalom másnapján a vendégek járták a falut. Ez még most is (1973) megvan. Vót úgy, hogy befogták a lovat a csónakba, pár ember beleült és húzatták. Danoltak, mulattak. Máskor meg felőtöztek álarcosnak. Papírbul vagy fekete ruhábul csináltak álarcot. Eccer mentek a menyasszonyér. Felőtözött az uram maskarának. Akkor mán nős vót. Fejére lenyúzott marhafejet tett. Rajta vót a szarva. Hátán vót az állat bőre. Lepedővel leterítettek egy szamarat, az uram ráült. Egyik ember vezette a szamarat. Ök mentek legelői és utána a lakodalmas nép. Eccer meg hálóruhába őtözött. Beleült a talicskába. Egyik társa lószerszámot vett magára, ő húzta, a másik társa meg tolta a talicskát. így mentek végig az uccán a lakodalom másnapján. A keresztelőt nálunk nadalunak nevezik. Ezen a legközelebbi rokonok, komák és komaasszonyok vesznek részt. Mondják: „Tartik a nadalut." Disznótorba felőtöztek komédijának. Horvátul maskara a neve. Régi szélös gatyát, fehér üngöt, pruszlikot vettek magukra és nagyszélű kalapot a fejükre. Az én dédöreg-apám régi kalapja 5 kiló vót, olyan zsíros. A pipáját beletette a szélibe (karimájába). A lányok meg kebelbe őtöztek. így mentek be a disznótorba. Vót, hogy az egyik belisztezte az arcát, a másik bepirosította magát, hogy meg ne ismerjék. A hangjukat is elváltoztatták. A torozók danoltak nekik, ők meg táncoltak. Kolbászt, hurkát adtak nekik. így csinálták a brencók, mer minket, reformátusokat így hívnak a környékbeli katolikusok. Mink meg az itteni katolikus jövevényeket lakosoknak nevezzük.

21 2. Kórógy (Korog): Névnapi köszöntő: Zendülj fel Szent István (vagy János) Buzgó énekléssel, Zendítsd citerádat Szép zengedezísre. Valamennyi csillag Van a magos egekbe, Annyi áldásokkal Álgya meg az Isten Egész házad népét. A csillagok földerülnek, Jaj, de messze elkerülnek, Most örvendezzenek. Ez a híres szent István Most viszi hárfáját, Édesdeden pengeti 21 CSEH ISTVÁN (1979. 296.) ugyanattól az adatközlőtől a bruncó megjelölést hallotta a reformátusokra. Kórógyon nekünk a katolikusokat bóbácként emlegették.