Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Ferenczi Imre: Drávaszögi és szlavóniai népszokások
FERENCZI IMRE DRÁVASZÖGI ÉS SZLAVÓNIAI NÉPSZOKÁSOK Az 1973-as folklórgyűjtés alapján, az eddig megjelent közleményeink 1 folytatásaképpen ezúttal a jelesnapokhoz és egyes kiemelkedő családi eseményekhez (lakodalom, disznótor) kapcsolódó alakoskodó és más népszokásokat adunk közre a Drávaszög és Szlavónia községeiből. Eredendően a prózai néphagyomány megismerése állt érdeklődésünk középpontjában, de az adatközlők személyétől függően és alkalomszerűen a folklór más fajaira is ráterelődött a beszélgetés. Az idős emberek és asszonyok szívesen emlékeznek vissza a fiatal korukban látott és átélt szokásokra. Szívesen elmondják azokat, s szívesen idézik azokat is, amelyeket másoktól hallottak. Érdemesnek tartottuk följegyzésüket, mert úgy véljük, hogy hasznos adalékok a két táj néprajzi megismeréséhez, s általában a magyar szokáshagyomány vizsgálatához. Az adatok bemutatásnál MAKKAI ENDRE és NAGY ÖDÖN erdélyi gyűjteményét 2 vettük mintának. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik önzetlen baráti segítséget nyújtottak. Jó részük volt abban, hogy a hivatalosan támogatott gyűjtőmunkánkat eredményesen végezhettük, s e két tájat megismerhettük. A. DRÁVASZÖG i. Vörösmart (Zmajevac): Régen (1900 körül) az volt a szokás, hogy farsanghétfőn a fiatal házasok mulatságot rendeztek. Ennek a neve párosbál volt. Húshagyókedden általános bál következett. Ezen a legények és a nagylányok vettek részt. A táncmulatságra este került sor. Húshagyókedden a farsangi fölvonulás hozta mozgásba a község apraját-nagyját. A fiúk, legények felöltöztek cigánynak, ördögnek, medvének, bohócnak, lakodalmaspárnak, vőfénynek, öregasszonynak. Ök voltak a farsang jellegzetes figurái, de másféle, rögtönzött maszkák is előfordultak. Kolompokat, csengőket vittek magukkal: kolompoltak, nagy zajt csaptak. Egyik kocsmából mentek a másikba, s különféle mókás jeleneteket rendeztek az utcán: bohóckodtak, lármáztak, farsangoltak. Disznóvágáskor (disznótorkor) a legények és olykor a leányok is felöltöztek maszkának. Ki minek, ki hogy. Egyik esetben pl. a legények kisebb csoportja ,,medvét csinált." A medvét alakító társuk kifordított bundát vett magára, egy másik láncon 1 Csak a drávaszögi és szlavóniai területre is vonatkozókat említjük: Ethnographia, LXXXV. (1974) 262-275. - Néprajz és Nyelvtudomány, XXII-XXIII. (1978-1979) 181-224. 2 MAKKAI ENDRE-NAGY ÖDÖN, 1939.