Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Péter László: A tanya Tömörkény műveiben

Tömörkény néprajza egy meghatározott tárgykörének teljes kiaknázója KATONA Imre volt. Ö a kubikosság néprajzának legfőbb írásos forrását lelte föl Tömörkény műveiben. Meg is vallotta: „Tömörkény novelláiból a kubikosság minden lényeges kérdésére (életmód, típusok, munka, szerszámok stb.) választ kapunk, sőt útmutatása nyomán össze lehetne gyűjteni a tárgyi emlékeket, értelmezni szakkifejezéseiket. Ha egyetlen forrásunk ez a mintegy tucatnyi elbeszélés lenne, akkor is rekonstruálni lehetne az egész elmúlt életformát."

5 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő a népi jogszokáskutatás nézőpontjából vette vizsgálóra Tömörkény írásait. Az ő elvi summázata így szól: „Tömörkény művei a jogi néprajz szempontjából elsősorban azért jelentősek, mert kitűnően tükrözik a nép véleményét, bírálatát a jogról. Ez a korszakot kutató jogtörténészek számára is rendkívül értékes anyag.

6 Tömörkény néprajzának zömét a tanya rtéprajza teszi ki. Erről legnagyobb terjedelemben, de még mindig csak válogatva a kínálkozó roppant anyagból, JUHÁSZ Antal adott 1967-ben módszeresen áttekintő képet. Dolgozatának fejezetcímei érzékeltetik az anyag gazdagságát: Tanyai település, Építkezés, Földmüvelés, Piacozás, Táplálkozás, Ruházkodás, Viselet, Szokások, Hitvilág, Gyógyítás. „A szegedi tanyavilág társadalmi képéről, tulajdonviszonyairól, életmódjáról, közigazgatásáról, iskoláiról elszórt adatok - írta dolgozata végén JUHÁSZ Antal - egy külön társadalomnéprajzi, részben szociográfiai szempontú összefoglalásba kívánkoznak. A tömörkényi tanyakép csak avval együtt válhat teljessé."' Magam húsz éve, amikor az említett zárókötetet készítettem, bő anyagot gyűjtöttem Tömörkény néprajzi megállapításaiból. A Tömörkény idézte népdalokat közzé is tettem,

8 a hiedelemmonda-katalógus készítőinek pedig a hazajáró lélekre vonatkozó adatokat sorakoztattam föl Tömörkény írásaiból.

9 Egyszer, ha jut időm, megírom Tömörkény néprajzát. Itt és most azonban én is csak válogatásra kényszerülök, a Juhász Antaltól kívánt tárgykörökben kiegészítendő az eddigi képet. 3A tanyavilág kialakulásáról 1902-ben Tömörkény ezt írta: „Nincsen még száz esztendeje, koránt sincsen, hogy ingyen volt a föld. A várostól messzi, tág legelőkön ingyen járt bárki jószágja, falkástul legelhetett. Volt gazdálkodó, aki innen egész Berlinig hajtotta föl az állatjait, s habár lesoványodva érkeztek is oda, mégsem volt rajtuk veszteség, mivelhogy amúgy is ingyenben állott valamennyi. A régi jó idők . . . Nem annyira jó idők, mint inkább sajátságos idők voltak azok. Mert annak sincsen még száz esztendeje, mikor ingyen adták a földet örök birtokul, csak éppen azon kötelezettséggel, hogy holdankint négy krajcár adót fizet utána az új tulajdonos ... Hosszú időbe került, míg a nép apránkint az elhagyott vidékekre kivándorolt. A nagy darab területek, amiket az első vevők kifogtak maguknak, lassan darabolódtak széjjel. Egy pár sor nemzedéknek kellett ahhoz következni, míg a tanyák be5 Emlékkönyv, 328. 6 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Népi jogtudat Tömörkény István műveiben. Ethnographia, 1970. 421-429. 7 JUHÁSZ Antal: A tanya néprajza Tömörkény István műveiben. = A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Szeged, 1967. 73-94. 8 PÉTER László: Tömörkény kedvelt dalai. Somogyi-könyvtári műhely, 1974. 119-132. 9 PÉTER László: Adalékok a Hiedelemmonda-katalógushoz. Ethnographia, 1971. 269-270.