Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

V. Szathmári Ibolya: Egy esküvői csoportkép tablójához

gával. A lányok-asszonyok az alapanyag vitelen túl munkájukkal is hozzájárultak a csiga-, a lakodalmas tészta és torta elkészítéséhez. Az adományok között kell említenünk a menyasszonytánc bevételét is. Míg a század elején a menyasszony hozományát egészítette ki a tánc begyűlt összege, addig manapság az új pár anyagi alapját teremti meg. A lakodalmak a faluközösség társadalmi életében betöltött szerepét és jelentőségét bizonyítja az a társadalmi hozzájárulás vagy támogatás, amely a század első éveiben élt Berettyóújfaluban. A Temetkezési és Házassági Egylet, mely a múlt század közepén működő egylet újjáélesztése volt, mintegy a segítségnyújtás intézményesített formája, a lakodalmas ház kiadásait volt hivatva enyhíteni. A 200-nál is több tagot számláló egylet az összegyűlt tagdíjakból járult hozzá tagjai lakodalmi kiadásaihoz.

21 Az ajándékozás mértékét a meghívott család lakodalmas házhoz fűződő viszonya s a lakodalomban betöltött funkciója határozta meg. Eszerint a legnagyobb értékben a szülőkön túl a fiatalok keresztszülei, közeli rokonai, barátai, valamint a szomszédok támogatták a fiatal párt.

22 Az ajándékok értékét Berettyóújfaluban egy sajátos szempont is befolyásolhatta: ki, mire volt hivatalos a lakodalmakban. A meghívottak körében ugyanis voltak olyanok, akik csak nappalra voltak hivatalosak, a lakodalmi vacsorán már nem voltak jelen abból a meggondolásból eredően, hogy ne kerüljön túl sokba a lakodalmi vacsora költsége. Bár általánosnak a már említett „minél nagyobb lakodalmak tartása" szemlélet tekinthető, mégis a szegényebb családok körében számolnunk kell annak jelenlétével is, hogy le kellett szűkíteni a meghívottak körét. így csak nappalra voltak hivatalosak a csupros vagy csuporos lányok, akik emiatt csupán egy-egy csuporral járultak hozzá az ifjú pár háztartásának berendezéséhez. A meghívott vendégek jelentős része konkrét munkával is hozzájárult a lakodalom lebonyolításához. Ez lehetett szervezői és fizikai munka egyaránt. Míg a szervezői munka nagy részét a lakodalom előkészületeiben a fiatal pár és szülei, valamint a násznagyok végezték, addig a lakodalom menete alatt a vőfély ezirányú szerepe került előtérbe. A fizikai munka főként a fiatalokra hárult. A nyoszolyólányok és legények költöztették a menyasszonyt, a legények rendezték be a lakodalmi vacsora színhelyét, szolgálták fel a vacsorát. A lányok az öltöztetésben, az idősebbek pedig a lakodalmi konyhán segítkeztek. GYÖRGYI Erzsébet a házasságkötési szokáskör definiálásánál a tisztségviselőkön túl említi a „szertartási kelékekként"

2J használt tárgyi anyagot is, ami nélkül a hagyománykör cselekedetei nem mehetnek végbe. Ezek, az egész faluközösség számára ismeretes tárgyak információhordozó funkcióval, jelentéssel bírnak. A menyasszony fehér ruhája és fátyla, a szűziesség jelképe csak a lányokat illette meg, majd kontyolásukkor új állapotuk kifejezőjévé vált a menyecske ruhába való átöltözés s felkontyolt hajuk kendővel való bekötése. Mindezt kifejezésre is juttatta a vőfély kontyolás utáni beköszöntő verse: „íme mán fején van a menyecske jele". Ahogyan a kontyoíó ruhát az asszonyok halálukig megőrizték, ugyanúgy a hímzett vőlegényi ingben temették el a férfiakat is. A vőfély jelvényei: a jobb kezében tar21 Az egyletről lásd részletesebben P. SZALAY Emőke és V. SZATHMÁRI Ibolya 1981. 22 Az ajándékozás mértékéről s az ajándékokról részletesen ír P. SZALAY Emőke 1971. 372-573. 23 GYÖRGYI Erzsébet 1962. 22-23.