Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Papp József: A szálláskertesség kérdései néhány Közép-Tisza vidéki településnél

PAPP JÓZSEF A S

ZÁLLÁSKERTESSÉG KÉRDÉSEI NÉHÁNY KÖZÉP-TISZA VIDÉKI TELEPÜLÉSNÉL GYÖRFFY István felfedezése óta a néprazjtudomány művelőit változatlanul foglalkoztatja a megosztott vagy szálláskertes települések problematikája. Noha az eredmények sokasodnak, „a fejlődés, kialakulás változatos tényezőinek, lehetséges formáinak elemzése . . . távolról sincs lezárva."

1 Az elmúlt huszonötév újabb eredményeinek összegzését BÁRTH János végezte el, rámutatva azokra a kérdésekre, melyek megoldásával még adós a kutatás.

2 Vizsgálódásunk területe néhány olyan Közép-Tisza vidéki település, melyek GYÖRFFY István posztumusz munkájában

3 biztosan vagy csak bizonytalanul sorolódtak a kertes települések közé, de részletesebb, okleveles és egyéb forrásokra is támaszkodó elemzésükre eddig még nem került sor. Ezek: a Tisza bal partján levő Polgár a török idő alatt elpusztult Szentmargitával és Tiszacsege, a jobb partiak közül Ároktő, Tiszadorogma és Tiszakeszi. GYÖRFFY István a II. Józsefkori első katonai térképfelvételeket átvizsgálva feljegyzéseiben megjegyzi, hogy ,,Polgár (!) kertes . . . Tanyák találhatók a Tiszától keletre, Polgártól délre, Császár h., Czibak-hát, Szállás (= Folyás." Csegéről csak annyit állapít meg, hogy ,, . . . Mayerhőfjei a falutól bizonyos távolságra északkeletre. Az Igej mellett a csegei Szilágynál 32 épület egysorban kelet-nyugati irányban. Ettől északra Vieh Ställe 19 épület, ettől északra a Selypes mellett Gyurófokánál 8 épület látható. Szent Margita szállás csak 2 épület. Ettől északra kerülőhauser 12 épület az erdő egyik tisztásán. A margitai teleknél csárda. Az erdőtől keletre 9 épületből álló Vieh Ställe." Dorogmáról pedig azt írta, hogy „talán kertes . . . Blaskovits szállás Dorogmától északra", Ároktőről semmi érdemlegeset nem mond, Tiszakesziről megállapítja, hogy ,,nem az". Tudjuk, GYÖRFFY az alföldi és hegyvidéki települések átmeneti formáinak vizsgálatakor nem elégedett meg a József-kori térképek sokszor bizonytalan helyzetet tükröző lapjainak áttekintésével, hanem számbavette és átvizsgálta a helyi levéltárakban található régi kéziratos térképeket is és a Borsod vármegye településformái című, 1927-ben maga készítette térképen rögzítve eredményeit megállapítja, hogy Dorogma, Ároktő, Tiszakeszi zsúfolt, rendetlen lakótelkes belsőségűek, rendetlen szérűskertséggel.

4 A Hadtörténeti Levéltárban őrzött térképek színes másolatait

3 mi magunk is átnéztük és egyéb forrásismereteinkkel összevetve megállapíthattuk, hogy a Józsefkori térképfelvételek idején (1786-1787) a települések nagyobb része az eredeti állapotához képest már változott. A határban szaporodó majorok új jelenségnek 1 TÁLASI István 1972. 77. 2 BÁRTH János 1976-78. 3 GYÖRFFY István 1943. 99., 102-103. 4 Uott a térképmelléklet. 5 Hadtörténeti Levéltár I. kat. felm. XXII. 17., 18. szelvényei 1783. 8J