Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Kovács Ágnes: Népköltési szövegek a Flóri könyvében
madik szakaszt is. A kötet tartalmazza még Petőfi: „Mi kék az ég . . ." kezdetű versét rövidítve ,Tavasz' 'címmel és „Itt van az ősz" című versének első, második és utolsó versszakát is átdolgozva, Közli továbbá Vachot Sándor, Gyulai Pál, Tompa Mihály, Szász Károly, Czuczor Gergely, Lisznyai Kálmán és Lévay József néhány versét a szerzők nevének feltüntetése nélkül az átdolgozás látható jeleivel. Két népi mondókának is helyet ad. (Bauer Tiborné, 1965. 250. p.) Amire Gáspár János - mai felfogásunk szerint nem is egészen megnyugtató példát ad, t. i. a népköltési és műköltői eredetű szövegek egymás mellett való közlésére és átdolgozására, azt a későbbi gyermekkönyv szerzők - a Flóri könyve esetében úgy tűnik, Gyulai Pál majd Rudnyánszky Gyula is - egészen önkényesen értelmezik és gyakorolják s anyaguk az óvónők ízlésétől függően ott kísért napjainkig az óvodai szóbeliségben. A Gáspár János és barátai, tanítványai által gyűjtött népköltési alkotások frissek, mai szemünk és fülünk, nyelvérzékünk számára is élvezhetőek maradtak, érdemes volna őket újra közölni, a dilettáns költők és jószándékú pedagógusok által készített versek fölött azonban alaposan eljárt az idő, ezeket hagynunk kellene elmúlni tiszteletreméltó szerzőjük emlékével együtt. A Csemegék és az anyagával feldúsított Flóri könyve népköltési szövegei jó példát adnak arra, hogy a népköltészetnek melyek azok a műfajai, amelyek óvodában, vagy akár a bölcsődében, sőt az általános iskola alsó tagozatában is a gyermek nyelvi- és képzeletvilágának gazdagítására felhasználhatók. De hasznosak ezek a gyermekkönyvek, elsősorban a Csemegék azért is, mert igaz ugyan, hogy lelőhely megjelölése nélkül, de egész sor olyan népköltési szöveget tartalmaznak, melyek a magyar népi gyermekköltészetben napjainkig léteznek, s amelyek lokalizálására az erdélyi kutatókkal együtt előbb-utóbb sort kell kerítenünk. Más kérdés és csak részben folklórkutatói feladat az óvodai „szóbeli költészet" anyagának alapos megismerése és megtisztítása az idejétmúlt „műköltői alkotásoktól". Ez természetesen csak nagy tapintattal CSANÁDI IMRE, NEMES NAGY Ágnes, TAMKÓ SIRATÓ Károly, WEÖRES Sándor, KORMOS István és a hozzájuk hasonló színvonalú költők másoldalról a gyakorló pedagógusok közreműködésével képzelhető el. Egyszer talán majd erre is sor kerül! IRODALOM AARNE, Antti-THOMPSON, Stith 1961. The Types of the Folktale. Second Revision. Helsinki. FFC 184. AJAKY 1853. Legszebb dalversek, magyar és német nyelven I. füz., az első gyermeki kornak (6-9. évig.) Kiválogatta Pest. ARANY László 1862. Eredeti népmesék. Pest. BAUER Tiborné 1964. Gáspár János jelentősége a magyar gyermekirodalom kibontakozásában. Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei II. 145-159. 1965. Uő. Egy reformkori gyermekkönyv 125. évfordulójára. Magyarországi óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei III. 237-255. 1970. Uő. Gyermekirodalom az óvónőképzőintézetek számára. 5. kiad. Bp. BENEDEK Elek 1920. Ó édes anyaföldem. I—II. Bp. BERDE Mária 19 17. Gáspár János hagyatékából. Bp. Szemle CLXXI. 207-226. BEZERÉDJ Amália 1840. Flóri könyve sok szép képpel, rajzokkal és muzsika melléklettel. Pest. 1927. Uő. Flóri könyve. 16. kiad. Bp.
