Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Tóth Judit: Az iskolai tananyag folklorizációjához
lassza ki azt a verset, amit szavalni szeretne. Egy-egy nagyobb tetszést kiváltó művet - mint Petőfi: Szeget szeggel c. versét - később egymástól is megtanulták. Az iskolában elhelyezett könyvtár használatát a falubeliek már iskolás korukban megszokták, s később az olvasókörben - amely az énekkarral együtt működött, elválaszthatatlan lett, s amelybe a legényavatás után kerülhettek be a férfiak - szinte minden falubeli férfi végigolvasta Petőfi és Jókai műveit. Elsősorban a tanító iskolán kívüli népművelő tevékenységének eredményeképpen (olvasókör, bálák, színielőadások) kezdett kialakulni Égerszögön a lakosság tudatában a környező településektől való különbözőség és műveltségbeli fölény tudata. A barkóktól való, korábban is meglevő elkülönülés érzését csak fokozta, hogy a tanító mindig negatív példaként, rosszallóan emlegette a szomszédos Szőlősardó, Kánó, Teresztenye lakóinak öltözetét, beszédét, de legfőképpen a bálokon, színielőadások közben tanúsított helytelen viselkedését. így alakult ki a máig is tapasztalható „mi ne legyünk olyanok!' szemlélet. Megfigyelhető, hogy gondosan ügyelnek a beszédükre, pl. a vót vagy a disznó stb. helyett a volt, sertés szavakat mondják. A tanító tudatosan úgy nevelte a gyermekeket és az ifjúságot, hogy ezzel meggyorsította a hagyományos paraszti kultúra bizonyos elemeinek az eltűnését. Ez történt a viselet esetében; szinte „egyik napról a másikra" hagyják el a bőgatya, bőujjú ing, gombos lajbi viselését a legények. „Azt mondta a tanító: én nem azért nevellek benneteket. . . fejlődni kell, fejlődik a világ. Az én községemben ne legyen ilyen . . . Még csak az elődeimtől hallom, hogy fiatal korokba még ők is ezt a ruhát járták. Hát nézzétek meg, micsoda ruhákba járnak (az ardaiak)! Magyar embernek már az most csak nemzeti ünnepekre valói" A fiatalság idénymunkaként a közeli bányákba járt dolgozni, tehát könyen elhagyta a hagyományos viseletet, s ezt a szemléletet igyekezett érvényesíteni családi körben is: „Én mondtam apának, hogy aki gatyát hord, az ráncolja is be. Igen haragudtam érte. Mondtam, hogy vegyék két pengőér egy nadrágot, én azt a nagy csuhákat nem fogom mosni." A tanító tevékenységének mai értékelése a falubeliek részéről a község virágzó kulturális életének elsiratásával fonódik össze, de mégis megalapítható, hogy a lakosság szemléletváltozásában döntő szerepe volt. Nevelő-formáló tevékenységének eredményeképpen egyrészt meggyorsult a hagyományos paraszti kultúra egyes elemeinek az eltűnése; mások viszont - mint az iskolai ünnepek szokásai - szervesen épültek be a faluközösség szokásrendjébe. Lovász tanító 42 évi működése során két generációt nevelt fel. A keze alól kikerült emberek gondolkodásában, szemléletében, kulturális igényességében egyértelműen kimutathatók a tanító iskolai és iskolán kívüli nevelő tevékenysége révén elsajátított elemek. IRODALOM BÁRDOS József 1836. Rövid idő alatt olvasni és egyszersmind írni megtanító új magyar Ábécze. Nagyvárad. BÁTKY Károly 1852. Gyermek-barát, vagy: szemléleti, nevelési és erkölcsi oktató fiú és leány gyermekek számára. Kecskemét. BENEDEK Elek 1898. A magyar nép múltja és jelene. II. kötet, „Család és iskola" c. fejezet. Bp. 122-209. 1. B. P. szerk. 1888. Debreczeni ABC-e kezdő gyermekek számára . . . Debreczen. EDVI ILLÉS Pál 1841. Közhasznú népi olvasókönyv négy részben. Értelemgyakorlásokat, erkölcsi elbeszéléseket és oktatásokat, az illendőség és okos maga-alkalmazás' szabályait . . . foglalván magába. Buda.
