Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Tóth Judit: Az iskolai tananyag folklorizációjához
delmes viselkedés, a jómodor kritériumait pedig egy másik verses tanítás, amelynek első változatát egy 1803-as, Pozsonyban kiadott ábécében találtam meg: „Erköltsi Regulák: a Gyermekek magok Viseléséről" 20 címmel hét részben, a családi és közösségbeli élet különböző helyszíneire vonatkoztatva (1. Reggel 2. Az Útszán 3. Az Oskolában 4. A' Templomban 5. Az asztalnál 6. Akárhol légy 7. Estve) tartalmazza az illemszabályokat. Szinte változtatás nélkül szerepelnek ezek a versek LOSONCZI István „Hármas Kis-Tükör"-ének egyes kiadásaiban 21 , valamint az erkölcs- és vallástankönyvekben mint „Erkölcsi és illedelmi szabályok", 22 és az olvasókönyvek olvasmányaiba illesztve. Az Arany ABC egyike-másika keveredik az illemszabályok verseivel. Pl. Pálóczi C. I. a templomba járásról szóló strófát illeszti be ábécéjébe a / betűre. Gyűjtésünket Borsod megyében, Égerszögön és a vele szomszédos településeken végeztük (Torna és Gömör vm). Égerszög ma az Aggteleki-karszt magjának legfélreesőbb kisközsége, amely azonban az államhatár-rendezések illetve az ország jelenlegi vasút- és közúthálózatának kiépítése előtt igen élénk gazdasági, közigazgatási és kulturális kapcsolatban állott az északi, észak-nyugati településekkel. A felvidéki bányavárosokkal való kapcsolattartás eredményeként korán meghonosodtak vidékünkön a polgári kultúra elemei. 23 Ehhez viszonyítva a délre eső területekkel a kapcsolattartás sokkal lazább volt, amiben közrejátszott az ott élő, barkóknak nevezett lakossággal szemben érzett valamiféle különbözőség, századunkban pedig már műveltségbeli fölény tudata. Ma úgy ítélhetjük meg, hogy ennek valóságos alapja volt, s mindenképpen kiemelkedő szerepet játszott benne a tanító. A Sárospatakon végzett Lovász Bertalan tanító 1909-ben került Égerszögre, s negyvenkét évig működött itt. A ma élő idősebb generáció egyértelműen neki tulajdonítja és köszöni 24 , „hogy müveit, olvasott nép lett az éger szögi'''. A levéltári dokumentumok szerint kezdetben sok összeütközése lehetett a község elöljáróival. 25 A század elejének nagyarányú fejlődése idején azonban a tanító felvilágosult gondolkodása, szemléletalakító törekvése szerencsésen találkozott a lakosság új igényeivel, elképzeléseivel. „Azt mondták rá: nem nadrágos, hanem dolgos." Végigtekintvén az iskolában tanított ismereteken azt tapasztaljuk, hogy leginkább az Arany ABC és az Erkölcsi és illemszabályok versikéi épültek be az égerszögiek szemléletébe olyannyira, hogy viselkedés, erkölcs napjainkban is csak ezek segítségével gyűjthető, mivel a középkorúak és az öregek felfogásában ezek képviselik „a viselkedés hagyományos ideálját". 20 A magatartási szabályok normatív jellegűvé váltak, és be nem tartásukat, nem ismeretüket a mai fiataloktól is számonkérik. A verses szabályok igen jó nevelő eszköznek bizonyultak. Lovász tanító minden bizonnyal maga fogalmazta át és rövidítette le a Szuhay által közölt változatot pá20 Az Űj ABC-és Könyvre való bevezetés. Posonyban, 1803. Ebben a könyvben a „kézi írásbéli betűk gyakoroltatására" szolgáltak az említett versek. 21 Hármas Kis-Tükör. 1848. „Erkölcs-Regulák" 92-94. 1. 22 így szerepelnek egy 1858-ban Sárospatakon kiadott tankönyvben 77-81. L; Bárdos Jánosnál: 1836. 48-51. 1. Illemszabályokat - többnyire verses formában - szinte minden ábécéskönyvben találhatunk; az első osztály tananyaga volt. Edvi Illés P. 1841. III. fejezete, „Az illendőségről és okos maga alkalmaztatásról" c. rész az illendőség szabályait 20 pontban sorolja föl. 23 KUNT E. 1979. 26. 1. 24 Lovász tanító halálának évfordulójára sokáig évente koszorút csináltatott a község a Miskolcon levő sírjára. 25 A tanító gyakran magára hagyja a gyerekeket, veri őket, velük harangoztat; a segédlelkésztől - mint arra méltatlan személytől - nem fogadja el az úrvacsorát. — Ezek a vádak érik Lovász Bertalan tanítót az 1910-es évek elején. Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára. A Tornai Egyházmegyei iratok, 38. cs. 26 FÉL E.-HOFER T. 1969. 360. 1.
