Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Ujváry Zoltán: Találós kérdés és mese az apját megmentő lányról
kért, ezért a bíró azt mondta az embernek, ha ki tud találni egy olyan rejtvényt, amelyet senki a törvényszékből nem tud megfejteni, lehetséges, hogy szabadon engedi. Nos, éppen ott volt egy katona felesége, aki elment a börtönbe meglátogatni a fickót, és azt mondta neki, hogy ő majd segít rajta. A nő levette a jegygyűrűjét és rátette az egyik mellbimbójára. Az ember megszopta és lenyelt egy kevéske tejet. A nő áttette a gyűrűt a másik mellbimbójára és a fickó abból is szopott némi tejet. Ezek után a nő mondott egy megfejthetetlen találós kérdést. Két fehér spring-ből ebédeltem, az ebédem sárga aranyon keresztül szivárgott. Amikor a fickót visszavitték a tárgyalóterembe, így kiáltott a bírónak: Kitaláltam egy találós kérdést, amelyre a világon senki nem tudja a választ. A bíró azonban nem sokat törődött ezzel, mivel tudta, hogy az ország legügyesebb találós kérdés megfejtői valahol ott voltak a tömegben. De azért azt mondta a fickónak, rendben van, csak azért, hogy lehetőséget adjon neki élete megmentésére, és azért, mert az összes fontos ember hallani akarta a rejtvényt. Szóval a fickó így szólt: Két fehér spring-ből ebédeltem. Az ebédem sárga aranyon keresztül szivárgott. Az összes tekintélyes találós kérdés megfejtő törni kezdte a fejét és suttogtak egymással, de semmire se jutottak a rejtvénnyel. Később még néhányan bementek a terembe, ezért a bíró így szólt: Halljuk újra a rejtvényt. Az ember ezt kiáltotta: Két fehér spring-ből ebédeltem. Az ebédem sárga aranyon keresztül szivárgott. Az emberek gondolkodtak és tanakodtak, de a rejtvénynek semmi értelmét nem találták. Egy idő múlva a bíró ezt mondta: Úgy látom mindenki feladta. Ha ez az ember meg tudja mondani a helyes választ, akkor elengedjük. A fickó elmesélte az egész történetet. A bíró felállította a katona feleségét, hogy mutassa meg, ahogy a gyűrűt a mellére teszi. Amikor az emberek ezt meglátták, nevetésben törtek ki, s a bíró elengedte az embert." 5 Az éhhalálra ítélt embert megmentő nő története a klasszikus auktorokig követhető. A folklorizációs folyamat korán megindult. A különböző kiadványokban megjelenő változatok nagymértékben elősegítették a széleskörű elterjedését. Mind a magyar, mind a más népek hagyományában ismeretes példák részint az alaptörténetnek találós kérdéssé merevült formái, részint színes - gyakran előadói egyéniségtől is függő - sajátos változatai. IRODALOM 1962. BOSKOVIC-STULLI Maja 1963. Hrvatsko-srpska narodna knjizevnost u svjetlu nekih komparativnih proucavanja. = Narodna Umjetnost. Knj. II. Zagreb. KISS Mária 197 1. A Buda-környéki szerbek Iván-napi szokásainak ismeretéhez. = A Hungarológiai Intézet Tud. Közi. 5-6. III. évi. Novi Sad. 1977ORTUTAY Gyula 1959. Variáns, invariáns, affinitás (a száj hagyományozó műveltség törvényszerűsége). — A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-történeti tudományok Osztályának Közleményei XI. Budapest. 1971. 19775 ABRAHAMS Roger D.: Between the Living and the Dead. Helsinki, 1980. (FFC, No. 225.) 26-27.
