Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

B. Zsoldos Julianna: A proverbiumkutatás transzformációs elmélete

jezi ki, hogy bizonyos körülmenyek között szegénynek lenni jobb, mint gazdagnak: ha a szegénység összekapcsolódik az egészséggel, a gazdagság pedig a betegséggel. Ilyen esetekben a konjunkció felcserélhető koncesszióra vagy ad verzióra: ,Jobb egészségesnek lenni, bár szegénynek, mint betegnek, bár gazdagnak." (aL_E) > (äl_b) - koncesszió „Jobb ^szegénynek lenni, de egészségesnek, mint gazdagnak, de betegnek. (Ba) > (ba) - adverzió Ebből világos, hogy a koncessziónak akkor van helye, amikor a kapott preferencia mindegyik tagjában baloldalt áll' a_fontosabb paraméter megfelelő eleme (a, H), jobbról pedig a kevésbé fontosé (b, b); ha pedig a jelek sorrendje fordított, az ad­verziónak van helye- Ennek a szabályszerűségnek a megsértésével olyan kijelentések születnek, melyek komikusak vagy értelmetlenek: „Jobb egészségesnek lenni, bár gazdagnak, mint betegnek, bár szegénynek." (aL_b) > (a LE) „Jobb gazdagnak lenni, de egészségesnek, mint szegénynek, de betegnek." (b-la) > (EJä) _ „Jobb szegénynek lenni, bár egészségesnek, mint gazdagnak, bár betegnek." (bl_a) >(bl_a) „Jobb egészségesnek lenni, de szegénynek, mint betegnek, de gazdagnak." (a JE) > (aj b) Tehát a koncesszió-adverzió viszonyt a konjunkció bizonyos esetének lehet tekin­teni. Algebrai oldalról ez így akkor igaz, ha a felosztást a szorzás részesetének te­kintjük, mégpedig a fordított nagyságra való szorzásnak; a konjunkció lényegében logikai szorzás, a koncesszió-adverzió pedig logikai osztás. Ezcsetben nekünk pre­ferenciának preferenciával való- osztásával van dolgunk. A preferencia az egyenlőt­lenség tulajdonságaival jellemezhető, így érvényes rá az a szabály, hogy az egyik egyenlőtlenség elosztása a másik egyenlőtlenséggel a következő módon történik: az osztandó megszorzódik az inverz osztóval fordított előjellel: p >-q =(p>q) • (n<m)=(p- n)>(q-m) m >-n Ennek a műveletnek az eredménye identikus azzal, amit megfigyeltünk a prefe­renciánál: g|^(a>ä)A(b<b) = (a-b)>(ä-b) Mivel itt a két paraméter ellentétes jelentései keresztben kombinálódtak, az elő­zőkben bizonyítottak szerint a konjunkció jele felváltható a koncesszió - adverzió jelével: (al_b) > ÇâLb) vagy (bJ a) > (bJ a) Ilyen szabályszerűségek értelmezése után megkapjuk a háttérinformáció átalakítá­sának logikai sémáját, melyen követhető az eleve adott premisszák fókuszbeli (tár­gyi-lexikai) információvá - paremiává - sűrítésének menete. 19 Cserkaszkij az adott paremia-típus kialakulási folyamatát sematizálja. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy ettől nincsenek eltérések. A szerző ezeket is megpróbálja számba venni: 19 i. m. 41-46. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom