Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Czövek Judit: A mezőtárkányi halottlátó
meg három éjjel. Se nem evett, se nem itt. De aztán szabadlábra engedték, mondhatott tovább." Egy másik változat szerint Ferenc Jóska személyesen kereste fel: „ö a Ferenc Jóska idejében élt. Ferenc Jóska civilben ment el őhozzá. Nagyon sok vádoló levél érkezett a tarkányi asszony ellen, hogy miket hazudgál az az asszony, hogy ő halottakat lát. És ne tartsa bolondnak a népet. Tessék hát intézkedni. Azt mondta Ferenc Jóska: - Na, már magam is elmegyek, kíváncsi vagyok rá. - És ahogy bement, azt mondta neki az asszony: ő egy kislányát elvesztette, fehér ruha van rajta, világoskék szalagokkal a derekán. A kezében baba van. Tökéletesen elmondta, hogy milyen helyzetben volt a kislány, mikor meghalt. Erre azt mondta Ferenc Jóska: - Csináld tovább, úgy ahogy eddig. Minden pontosan így van. - ö engedélyezte tulajdonképpen a tarkányi asszonynak, hogy beszéljen tovább." Mivel a hagyomány szerint Ferenc József meg volt elégedve a halottlátó aszony tudásával „egy feszületet állíttatott a ház végébe, annak bizonyítékául, hogy ott járt, és engedélyezte az asszony működését." Mások szerint a király Attila sírját akarta tőle megtudakolni. „Ferenc Jóska királyunknak - 15-ben lehetett - izgatta a fantáziáját, de általában mindenkiét, még most is - hol van Attila sírja, hol van eltemetve a Tiszába. Felhívatta magához a királyi palotába az öreg Örzsi nénit. Ez vót a kívánsága a felséges királynak: - Ha tudsz, akkor nekem megmondod, hogy a Tiszába ugyan, de a Tiszának melyik részibe van eltemetve Attila három koporsóba: ezüstbe, vasba, aranyba. - Ez nagy érték "vóna az országnak is, ha megtalálnák, ebbe a rendszerbe is. - Bevitték a kápolnába Örzsi nénit. És ő ott hosszan imádkozott. Mikor befejezte az imádságokat, akkor azt mondta: - Felséges királyom! Itt vót Árpád apánk, és azt mondta: - Még ne szólj egy szót se. - így mondta, így mondom én is. Nem mondhatta meg a királynak, hogy hol van a sírja, hol van ráhúzva a víz Attilára." Juhász Imrénét tisztelték, jóslásaival megvoltak elégedve az emberek. Híre eljutott az ország nagy részére; s a paraszti közösség, mely a halottlátó tudása alapján hierarchiát állapít meg közöttük elismerően emlegeti még ma is. IRODALOM BÁLINT Sándor 194z. Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Budapest. 20-22. BARNA Gábor 1980. Halottlátó a magyar néphitben. Kézirat. BARNA Gábor 1979. Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Budapest. 57-59. BENKÓCZY Elek 1907. Egervidéki babonák. Ethnographia. XVIII. 102. CZÖVEK Judit 1978. Halottlátók a magyar folklórban. Kézirat. Debrecen. DENIA: 2557. DIÓSZEGI K. István 1898. Kiosztatott talentom. Ethnographia. IX. 404. DIÓSZEGI Vilmos 1953. Adatok a táltos révüléséhez. Ethnographia. LXIV. 304., 310. DIÓSZEGI Vilmos 1954. A honfoglaló magyarság hitvilága (,,ősvallásunk") kutatásának módszertani kérdései. Ethnographia LXV. 20-68. DIÓSZEGI Vilmos 1956. A novaji tudósasszony. Néprajzi Közlemények I. 58-77. DIÓSZEGI Vilmos 1958. A sámánhit emlékei a magyar nép műveltségében. Budapest.
