Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Selmeczi László: A magyarországi kunok temetkezése a XIII-XVI. században

A jelenség értelmezésére a régészeti szakirodalomban több kísérlet történt, s ma is különféle álláspontok ismertek. Magunk azokhoz a véleményekhez csatlakozunk, amelyek ezt a jelenséget, amely vagy az üres sírgödörben történő tüzelésként, vagy a sírgödör melletti máglya maradványainak még eltemetés előtt a sírgödörbe tör­ténő elhelyezéseként rekonstruálható, hiedelmekben gyökerező szokásként fogják fel. Ezt a gondolatot látszanak megerősíteni az egykori Cumania területén megfigyelt hasonló jelenségek is. 46 Véleményünk szerint temetkezési szokásként értékelhető az új sírgödrök ásása­kor megrongált korábbi temetkezésekhez való viszony is, amely közösségenként más és más lehet. így pl. a Karcag-orgondaszentmiklósi temetőben a korábbi temetke­zéseknek az új sírok megásásakor elrombolt maradványait minden rendszer nélkül temették vissza, ezzel szemben a Karcag-asszonyszállási temetőben az eredeti helyé­ről elmozdított vázrészeket az újonnan ásott sírgödörben az elhunyt lábai felőli vé­génél a koporsón kívül egy csomóban helyezték el. A magyarországi kunok temetkezési szokásainak rekonstrukciójakor nem kerül­hetjük el a kun népességnek a tételes vallásokhoz való viszonyát sem. A kérdéssel már csak amiatt is foglalkoznunk kell, mert valamennyi feltárt szállástemető temp­lomkörüli temető volt. Előzetesen le kell szögezni, hogy a Magyarországra beköltözött kun népesség te­metkezési rendszere már a beköltözés időszakában is átalakulóban volt, bár fő vo­nalaiban még funkcionált. A temetkezési rendszer átalakulásának társadalmi okai­val most nem foglalkozunk, mert szűkebb témánkkal nincs közvetlen kapcsolatban. Azonban mint az említett folyamat motiváló tényezőjét, a tételes vallások hatá­sát mindenképpen meg kell említenünk. A szovjet kutatók véleménye szerint a kunok már Magyarországra való költözé­sük előtt megismerkedtek a tételes vallásokkal, jelesen az iszlámmal és a keleti ke­reszténységgel. Pletneva és Fedorov-Davidov ennek a folyamatnak is tulajdonítja a nagy sírszámú síktemetők megjelenését az egykori Cumania területén. 47 A tételes vallások térhódítására azonban elsősorban történeti adatok utalnak, és nem tárgyak, ill. megfigyelhető jelenségek. A magyarországi kun szállástemetők és a velük kapcsolatban álló templomok viszonyáról már több megjegyzés is született. Pálóczi-Horváth elsősorban spekula­tív alapon úgy vélte, hogy a szállástemetőkben megfigyelhető konzervatív jelensé­gek és néhány 13. századi tárgy jelenléte arra enged következtetni, hogy néhány esetben a szállástemető a 13. századtól funkcionált és területén később épült fel a templom. 48 A szerző a Karcag-asszonyszállási temető és területén egykor állott templom vi­szonyát elemezve megállapította, hogy a templom a temető 14. századi rétegénél későbbi építésű. 49 Horváth az általa feltárt csengelei templom építését a tatárjárás előttre keltezte, s úgy vélte, hogy a templomot és környékét temetkezés céljaira a 13. század végétől vették igénybe a kunok. 50 Már az eddigiekből is világosan látszik, hogy a kun szállástemetőknek két típu­sát különböztethetjük meg: - a kun csoportok (nemzetségek) egyrészt már meglévő templomok köré kez­denek temetkezni, 46 PLETNEVA 1958, 182-183. 47 PLETNEVA 1958, 185, FEDOROV-DAVIDOV 1966, 201. 48 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1973a, 245. 49 SELMECZI 1973, 112. 50 HORVÁTH 1976-77/1, 118.

Next

/
Oldalképek
Tartalom