Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Selmeczi László: A magyarországi kunok temetkezése a XIII-XVI. században
1973 ut án tovább bővült a kunok régészeti hagyatékaként számontartott leletek köre. PÁLÓCZI 1975-ben, 19 majd 1976-ban 20 közölte az egykori Szentkirály falu területén végzett ásatásainak eredményét. Ugyancsak 1976-ban FODOR István az osztrogozsszki lelet értékelése kapcsán foglalkozott az erdőtelki lelettel, s annak keltezése alapján, NAGYT Árpád elképzelésével szemben, aki a leletet besenyő hagyatéknak tartotta, 21 Nagy Géza 1893-ban adott meghatározásával értett egyet. 22 MESTERHÁZY Károly az 1940 májusában a debreceni Déri Múzeumnak adományozott Ártánd-Zomlin pusztai sírleletet újra közölte és a leletanyag valamint a kapcsolódó történeti adatok alapján a leletet egy a kunokkal beköltözött úz harcos sírjaként határozta meg. 23 1979-ben jelent meg HORVÁTH Ferenc 1977. december 31-én lezárt tanulmánya, amelyben Csengéié középkori temploma és a templomkörüli temető egy részletének ásatási eredményeit közölte. 24 HORVÁTH a templomkörüli temető sírjait a 13. század vége és a 16. század eleje közötti időszakból származtatta, azokat a kun etnikum hagyatékának tartván. Többek között meggyőzően bizonyította a sárkányölő Szent Györgyöt gyalogszerrel ábrázoló szíjvégek kapcsán e szent sajátos szerepét a kunok hitvilágában." 0 A szerző 1973-tól megjelent néhány kisebb tanulmányában szintén addig ismeretlen adatokkal bővítette a kunokra vonatkozó ismereteinket. 26 Közölte a Kunszentmárton-jaksorérparti és a Homok-ó virághegyi, a kun vezetőréteg emlékeit tartalmazó sírokat, valamint előzetesen beszámolt a Karcag-asszonyszállási és a Karcag-orgondaszentmiklósi szállástemetőkben megfigyelhető fontosabb temetkezési szokásokról. Amint az eddigi szűkös tudománytörténeti felsorolás is bizonyítja, a magyarországi kunok temetkezési rendszerének és temetkezési szokásainak összefoglalására elsősorban a kisszámú leletanyagból levonható általánosítások bizonytalan volta miatt teljesen érthető okokból még kísérlet sem történt. A szerző által a továbbiakban adott összefoglalás még mindig viszonylag kis számú leletanyagra épül, így a további feltárások eredményei azt esetleg jelentősen módosíthatják. II. Adatok a kunok temetkezési rendszeréhez és temetkezési szokásaihoz a 12-13. században : Ahhoz, hogy a magyarországi kunok temetkezési rendszerét és temetkezési szokásait kellőképpen értékelni tudjuk, feltétlenül szükséges vázolnunk az egykori Cumania területén talált sírleletekből, ill. temetőkből levonható következtetéseket. A szovjet kutatók véleménye megegyezik abban, hogy a kunok társadalmi helyzetüktől függetlenül a 12-13. században vagy kurgánt emeltek halottaik sírjai fölé, vagy már meglevő kurgánokba temetkeztek. A kun népességgel kapcsolatba hozható 13-14. századi síktemetők pedig nem mások, mint egyértelműen a nomád 19 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1975. 183-190. 20 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1976, 275-303. 21 NAGY 1969, 135. 22 FODOR 1976, 259-260. 23 MESTERHÁZY 1977, 69-79. 24 HORVÁTH 1976-77/1, 91-125. 25 HORVÁTH 1976-77/1, il3-114. 26 SELMECZI 1973, 105-112, 1974a, 17-34, 1974b, 187-197, 1975/2, 6-7.
