Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

egykori egri egyházi birtokhoz tartozás, római katolikus vallású lakosság és történetileg kimutatható szálláskertes települési forma. A másodlagos kritériumok: a tüzelős ól északi jellegű megnevezése (istálló), a ház középoszlopának palóc formája és a belölfűtős kemence elterjedésének nyomai. Az adatok első fejezete a csoport szerű összetartozásra utal, a második az északi hatás nyomait mutatja ki. A nyolcadik elem, a ház téglavörös festése pedig egy újabb keletkezésű körzetet határol el, ami azonban nagyjából fedi a Poroszlói Tiszatáj fogalmát. Elemzésünk azzal a következtetéssel zárul, hogy a Poroszlói Tiszatáj a természeti körülményeknek, a történelmi előzményeknek és hagyományoknak, továbbá a népi műveltség jellegének következtében sajátos táji, történeti és kulturális csoportot képez. Annak elfogadásával állíthatjuk ezt, hogy alapjában véve minden település különbözik valamiben a másiktól, ezért teljesen tiszta, homogén csoport nincs, de vannak viszonylagos egységet felmutató - települési, társadalmi - formációk, amelyek együttese mégis csoportnak nevezhető. Esetünkben sem egyszerű e táji csoport tagjainak felsorolása és az egyes települések ebből a szempontból való minősítése, osztályozása. A csoporthoz tartozás különböző indokai szorosabb, vagy lazább kapcsolatot jelenthetnek és ezek mérlegelésével lehet a csoportot kialakítani. Ily módon meghatározható egy centrum, egy mag, amelyhez a kapcsolatok intenzitását viszonyítani lehet. Megállapítható továbbá a csoporton belül két zóna léte, amelyek a kapcsolatok közelebbi és távolabbi rendszerét fogják össze. Az egyes zónákon belül az összetartozás mértéke sem egyenértékű a falvak között, így mindkettőben három-három lépcsőfokot lehet megkülönböztetni. Belső zóna Kisköre és Sarud a belső zóna és egyúttal a csoport magja, ahol valamennyi kritérium jelen van. Tiszanána, Űjlőrincfalva és Tiszaörvény képezi az előbbi két falu körül a legszűkebb kört azzal, hogy az első kettőben a vallási kritérium nem teljes értékű, a harmadik pedig részben ismeretlen. Poroszló és Pély hasonlósági jelzői tovább csökkennek azzal, hogy részben vagy egészen világiak birtoka volt, de még mindig megfelelnek a belső zóna követelményeinek. Külső zóna Tarnaszentmiklós és Kömlő nincs kapcsolatban a Tiszával, életükben a folyó nem játszott lényeges szerepet. Kömlőn a megosztott település sem mutatható ki, minthogy a XVIII. században települt újjá, a hódoltság alatt lakatlan volt. Tiszaörs és Nagyiván sem közvetlenül Tisza-parti település, az egyik lényeges kritérium tehát hiányzik, de mind a kettő egri egyházi birtok volt. Részünkről kutatás egyikben sem folyt. Tiszafüred és Tiszaszőllős annyiban tagja a csoportnak, hogy mindkettőnek vart Tisza-partja, de a birtokosok világiak voltak, a római katolikus vallás nem dominál. E körülmények miatt nem is tartoznak a kutatott települések közé, ezért őket a táblázatban sem szerepeltetem. A kritériumok második csoportjának adataiból az a következtetés vonható le, hogy az északi kulturális hatás leginkább Kisköre, Tiszanána és Tarnaszentmiklós községekben mutatható ki, de egyes elemei jelen vannak a falvak többségében. Végezetül meg kívánom jegyezni, hogy ezek a konklúziók csupán a történelem, a földrajz és a néprajz egyes ágazataira épülnek, amelyek nem képviselik a népi kultúra egészét. További tervszerű és erre irányuló kutatások kiegészíthetik, megerősíthetik, vagy módosíthatják itt bemutatott eredményeimet.