Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

egykori egri egyházi birtokhoz tartozás, római katolikus vallású lakosság és törté­netileg kimutatható szálláskertes települési forma. A másodlagos kritériumok: a tü­zelős ól északi jellegű megnevezése (istálló), a ház középoszlopának palóc formája és a belölfűtős kemence elterjedésének nyomai. Az adatok első fejezete a csoport szerű összetartozásra utal, a második az északi hatás nyomait mutatja ki. A nyol­cadik elem, a ház téglavörös festése pedig egy újabb keletkezésű körzetet határol el, ami azonban nagyjából fedi a Poroszlói Tiszatáj fogalmát. Elemzésünk azzal a következtetéssel zárul, hogy a Poroszlói Tiszatáj a természeti körülményeknek, a történelmi előzményeknek és hagyományoknak, továbbá a népi műveltség jellegének következtében sajátos táji, történeti és kulturális csoportot ké­pez. Annak elfogadásával állíthatjuk ezt, hogy alapjában véve minden település kü­lönbözik valamiben a másiktól, ezért teljesen tiszta, homogén csoport nincs, de van­nak viszonylagos egységet felmutató - települési, társadalmi - formációk, amelyek együttese mégis csoportnak nevezhető. Esetünkben sem egyszerű e táji csoport tagjainak felsorolása és az egyes telepü­lések ebből a szempontból való minősítése, osztályozása. A csoporthoz tartozás kü­lönböző indokai szorosabb, vagy lazább kapcsolatot jelenthetnek és ezek mérlegelé­sével lehet a csoportot kialakítani. Ily módon meghatározható egy centrum, egy mag, amelyhez a kapcsolatok intenzitását viszonyítani lehet. Megállapítható továbbá a csoporton belül két zóna léte, amelyek a kapcsolatok közelebbi és távolabbi rend­szerét fogják össze. Az egyes zónákon belül az összetartozás mértéke sem egyen­értékű a falvak között, így mindkettőben három-három lépcsőfokot lehet megkülön­böztetni. Belső zóna Kisköre és Sarud a belső zóna és egyúttal a csoport magja, ahol valamennyi kri­térium jelen van. Tiszanána, Űjlőrincfalva és Tiszaörvény képezi az előbbi két falu körül a legszű­kebb kört azzal, hogy az első kettőben a vallási kritérium nem teljes értékű, a har­madik pedig részben ismeretlen. Poroszló és Pély hasonlósági jelzői tovább csökkennek azzal, hogy részben vagy egészen világiak birtoka volt, de még mindig megfelelnek a belső zóna követelmé­nyeinek. Külső zóna Tarnaszentmiklós és Kömlő nincs kapcsolatban a Tiszával, életükben a folyó nem játszott lényeges szerepet. Kömlőn a megosztott település sem mutatható ki, mint­hogy a XVIII. században települt újjá, a hódoltság alatt lakatlan volt. Tiszaörs és Nagyiván sem közvetlenül Tisza-parti település, az egyik lényeges kritérium tehát hiányzik, de mind a kettő egri egyházi birtok volt. Részünkről ku­tatás egyikben sem folyt. Tiszafüred és Tiszaszőllős annyiban tagja a csoportnak, hogy mindkettőnek vart Tisza-partja, de a birtokosok világiak voltak, a római katolikus vallás nem domi­nál. E körülmények miatt nem is tartoznak a kutatott települések közé, ezért őket a táblázatban sem szerepeltetem. A kritériumok második csoportjának adataiból az a következtetés vonható le, hogy az északi kulturális hatás leginkább Kisköre, Tiszanána és Tarnaszentmiklós községekben mutatható ki, de egyes elemei jelen vannak a falvak többségében. Végezetül meg kívánom jegyezni, hogy ezek a konklúziók csupán a történelem, a földrajz és a néprajz egyes ágazataira épülnek, amelyek nem képviselik a népi kultúra egészét. További tervszerű és erre irányuló kutatások kiegészíthetik, meg­erősíthetik, vagy módosíthatják itt bemutatott eredményeimet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom