Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása
tességgel tárgyalt esetleírásai.) A presbiteri jegyzőkönyv elemzése során JÁVOR Katalin rámutat a falu társadalmi rétegei között fennálló különbözőségekre, a nemek eltérő arányaira az értékrendtől való eltérésben. Az egyházfegyelmezések történetéről rendkívül hasznos, alapos összefoglalást készített ILLYÉS Endre, 57 melyben a bűnök változás vizsgálatát adja négy évszázadon keresztül, számtalan néprajzi szempontból is jól értékelhető esettanulmánnyal. Sajnos a katolikus településekről, nem rendelkezünk olyan értékű történeti forrásokkal, mint a református közösségek esetében. A Canonica Visitatiók szűkszavú bejegyzései lényegesen kevesebb néprajzi értéket képviselnek. Értékes támpontokat adnak az egyházi születési és házassági anyakönyvek. 53 Ezekből regisztrálható pl. a házasulandók kora, sok esetben vagyoni helyzete, a házasodás időszaka, az endogámia, exogámia kérdése, a törvénytelenül született gyermekek száma, esetleg sorsának későbbi alakulása, a válások mértéke, elváltak, özvegyek újabb házassága stb. Itt jegyeznénk meg, hogy a Bibliának - mint az emberiség egyik legfontosabb kultúrtörténeti dokumentumának - a szaporodásról, családtervezésről, nemi életről, nemi erkölcsről stb. szóló tanításainak a parasztság tudatában és gyakorlatában való tükröződését nem vizsgálták. 09 Pedig az idevonatkozó nagyfokú prüdériát sugalló nézeteket éppenúgy, mint a nemi szabadosság egyes eseteit indokló felfogást és gyakorlatot a Bibliában olvasottakkal indokolják és támasztják alá. 00 A különböző népi gyógyászattal foglalkozó munkák egyáltalán nem, vagy csak érintőleges figyelmet szentelnek sok esetben a különböző nemi betegségek gyógyítására, 61 a betegségek keletkezésére vonatkozó nézetek bemutatására, a nemi élet körébe tartozó problémák népi orvoslására, mint pl. meddőség, magtalanság, nemi potenciál növelése stb. Idevonatkozóan főként a boszorkányperek anyaga 62 bőséges utalást ad, de ezek tematikus feldolgozása nem történt meg. Nem ismerjük a szerelmi szexuális élettel kapcsolatban az idevonatkozó testi higiéniai gyakorlatot sem. Hiányoznak az egy-egy település, tájegység gazdasági, társadalmi különbözőségének figyelembevételével készült leírások a szerelem, szexualitás kérdéskörében, melyek figyelembe veszik a társadalmi rétegek között fennálló különbségeket, hatásokat, a nemek eltérő arányait az értékrendhez való viszonyulásban. Hasonlóképpen nem ismerjük a társadalom perifériáján élő csoportok, rétegek szexuális magatartását, gyakorlatát. ILLYÉS Gyula „Puszták népe" című remekműve 63 az írói élmény erejével világít rá a magyar szegényparasztság egyik leghatalmasabb rétegét alkotó, a társadalom perifériáján élő uradalmi cselédség sorsának 57 ILLYÉS Endre: Egyházfegyelem a magyar református egyházban (XVI-XIX. századokban) Debrecen, 1941. 58 Ezek felhasználásra L. pl. KOVÁCS Zoltán: A népesség. In.: hajdúnánás története. (Szerk.: Rácz István) Hajdúnánás, 1973, 33-86. VARGA Gy. i. m. 47-76-; PATAKI József i. m.; ANDORKA Rudolf: A gyermekszám alakulásának társadalmi tényezői paraszti közösségekben (XVIII-XIX. század). Ethnographia 1981. 94-110. 59 CZEIZEL Endre: Az orvos-genetikus szemével. Budapest, 1980. című munkájának egyik fejezetében Mózes Öt-könyvének a családtervezési előírásokra, az öröklődéssel kapcsolatos nézetekre vonatkozó kultúrtörténeti elemzését adja. SCHEIBER Sándor: Folklór és tárgytörténet I—II. Második, bővített kiadás. Budapest, 1977. 60 Saját kéziratban levő gyűjtés. 61 L. 43. jegyzet, valamint SCHRAM Ferenc: Népi nőgyógyászati tanácsok a XVII-XVIII. századból. Orvostörténeti Közlemények 69-70. 1973. 253-277. HOPPAL Mihály-TÖRÖ László: Népi gyógyítás Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 7-8. 1975. 13-176. (Közlik a magyar népi gyógyítás válogatott bibliográfiáját is.) 62 Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. I—II. Közreadja: SCHRAM Ferenc. Budapest, 1970. 63 ILLYÉS Gyula i. m.
