Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Vajda Mária: A parasztság szerelmi életének kutatása

VAJDA MÁRIA A PARASZTSÁG SZERELMI ÉLETÉNEK KUTATÁSA „ . .. még mindig a szerelem van a leghomályosabb tudományos feltártságban. A legfontosabb törvény oly mélyen benne él minden élőben, hogy még a ma embere is fél hozzányúlni."

1 A magyar néprajztudomány az emberi élethez fűződő szokások vizsgálatában kevés figyelmet fordított a szerelmi életre, a házasság előtti és a házasélet szexuális problémáira. A szexuális, szerelmi életnek a „primitív" és paraszt-kultúrák szerkezetében való nagy jelentőségét, hangsúlyozott szerepét az élet minden területén nagyszerűen bizonyítja az idevonatkozó külföldi szakirodalom.

2 A magyar szerelmi élet kutatása terén úttörő jellegű volt ORTUTAY Gyula munkássága. „A szerelem Ajakon a házaséletig" című tanulmányában

3 elsőként irányította a figyelmet az ifjúság szerelmi kapcsolatainak kérdésére. Ez a munka már annyiban túlmutat a korábbi dolgozatokon, hogy nem csupán a lakodalom leírására korlátozódik, hanem gondot fordít a születő szerelmi életre, érintve ennek a falu közösségében uralkodó erkölcsi, erotikái illemtanát. E tanulmányához csatlakozik „A magyar parasztság szerelmi élete"

4 című kritikai és módszertani jellegű programadó munkája. Ebben a szerelmi, ezen belül a szexuális élet kutatásának fontosságát és jelentőségét hangsúlyozza. „A csírázó, születő szerelem, a házasság előtti szerelmi élet s a házasélet szerelmi sexuális problémái, ennek a szerelemnek a társadalom alkatával, törvényszerűségeivel, a népi kultúrával való összefüggései jórészt ismeretlenek előttünk."

0 ,,. . . a magyar kutatók, azok, akik a népi kultúra, népi társadalom struktúráját, motorikus erőit, legbensőbb tendenciáit ismerni akarják, nem zárkózhatnak el tovább a parasztságunk szerelmi életének, sexualitásának részletekbe menő megvizsgálásától."

6 Ortutay bírálja a korábbi magyar néprajzi szakirodalmat, mivel az a lakodalmi szokások, vőfélyrigmusok leírásában kimeríti a magyar parasztság egész szerelmi, s szűkebben egész szexuális problematikáját. Utal arra is, hogy a szokáselemzések, régi jogformák maradványainak (nőrablás) vizsgálata is csak kevés és nagy általá1 MÓRICZ Zsigmond: Szeret? Nem szeret? In: Móricz Zsigmond hagyatékából. Űj Magyar Múzeum 4. k. Budapest, i960. 386-387. 2 Nem célunk az idevonatkozó irodalom ismertetése, csupán néhány munkát említünk: THURNWALD R. : Die menschliche Gesellschaft in ihren ethnosoziologischen Grundlagen II. Berlin, 1932; ARECO Victor: Das Liebesleben der Zigeuner. Leipzig, 1938; WETERMARCK E.: Az emberi házasság története. Budapest, 1910; SACHS Curt: Eine Weltgesichte des Tanzes. Berlin, 1933; RÓHEIM Géza: A csurunga népe. Budapest, 1932; LEVI Strauss: Szomorú trópusok. Budapest, 1969; MEAD Margaret: Férfi és nő. Budapest, 1970; MALINOWSKI B.: Baloma. Budapest, 1972. 3 ORTUTAY Gyula: A szerelem Ajakon a házaséletig. In: Szabolcs vármegye. (Szerk.: Dienes István) Budapest, 1939. 171-177. 4 ORTUTAY Gyula: A magyar parasztság szerelmi élete. Népünk és Nyelvünk VII. 1935. 3441. 5 ORTUTAY Gyula: 1935. i. m. 38. 6 ORTUTAY Gyula: 1935. i. m. 36.