Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Örsi Julianna: A szülők testvéreinek szerepe a nagykunsági családokban

- megkínáltuk f. évi Január io

n Rab G. András és Rab G. Sándor testvéreket, ugyan ekkor Rab Gábor unokatestvért a kik engedték, megkínáltuk továbbá Rab István - az eladó Apja testvére helyett ennek fiát Rab Istvánt, Aki Attya nevében nem engedte, hanem a maga részére megtartotta . . ."

45 Aki nem tartotta be az adásvétel rendjét számíthatott arra, hogy a rokonok elővásárlási joguknak érvényt szereznek. Pl. „Túrkevi lakos Györfi János abbéli kérését, melyben némely ősi földeket, mellyeket Attyáról való Bányának fiai Kis Új szállási lakos Dévai Jósefnek el adtak, vissza adattattni kéri. . ."

46 A múlt század második feléig az öröklésfog is kedvezett az oldalági rokonoknak. A jászkun statútum a nagybányáknak biztosította az előnyt meghalt testvérük leányörököseivel szemben. A férfi utód nélkül meghalt nagybácsi földjét pedig testvére gyerekei követelhetik magoknak. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha ebben az öröklési rendben a nemzetségi vagyon megőrzésére való törekvés csökevényét látjuk, ugyanis a föld tulajdonjoga az apaági nemzetség tagjai részére biztosított elsődlegesen. Pl. 1756-ban Bodnár János a karcagi „Ekklesiának" és Feleségének is hagy ingó és ingatlan javakat testamentuma szerint, de felesége „Halála után pedig minden ingatlan Bonum úgy Házi jószágocskái, Konyhai Eszközei egyenesen Szállyanak fellyebbis írt Bodnár Istvánnak, mint a testans Testvér Bátytyának két ágon való 's lejendő Posterita fira."

47 1817-ben „Csegei Pál és János Kisújszállási lakosok az eránt esedeznek: Hogy Attyoknak Két Testvérei, nevezetesen Csegei Pál és Csegei Istvány férfi Successor nélkül meghalálozván, az azokról maradott, s Leány ágon lévő Successorainak birtokában lévő őssi földeik nékiek az elsőség jussán meg ítéltessenek."

48 Túrkevei lakos Kalmár Sándor pedig azért tett panaszt, mert „Kalmár Istvány Testvére Férjfi Mag nélkül meg halálozván, az Instánsnak ki jádzásával az ősi Javakból Testamentumot tett. . ."

49 Megfigyeléseink szerint a nagybátty, nagynéni szerepe a csonkacsaládokban válik a legjelentősebbé. Az árvagyermek felnevelését a nagyszülők, vagy ha már azok nem éltek, a szülők (rendszerint az anyja testvére) valamelyik testvére vállalta. A századfordulón érvényben lévő törvény a gyám kijelölését a rokonsági fok figyelembevételével végezte. „Az anya után a törvényes gyámság illeti az atyai nagyatyát, utána az anyai nagyatyát, s ezután a finembeli oldalrokonokat unokatestvérekig bezárólag - a nők kizárásával -. Az oldalrokonok között a rokonsági fok közelsége dönt. Több hasonfokú rokon között a gyámhatóság választ.*

m E jog értelmében a gyámok az árvák vagyonainak legfőbb védelmezői voltak. A 18. századi tanácsi iratokból kitűnik, hogy a „communitas" rendszeresen összeírja az árvák vagyonát, pénzükből hitelez, segíti a kiskorú szülő (apa) nélkül maradt gyermekeket. 1851-ben Karcagon 84, Kisújszálláson 80, Kunhegyesen 54, Madarason 24, Túrkevén 17 árva vagyonát kezelte a tanács.

51 1790-ből Karcagon az „Árvák Inspectora" számadása 11 csonkacsalád (apa nélkül maradottak) vagyonát mutatja ki. Ezen iratból azonban az is kiderül, hogy az árva gyámja annak pénzét is hasznosíthatja. „Hagy. Tóth István árvájának Pénze Rf 25 xr 30. H. Tóth János nevű Báttya az Árvát fel fogván a Pénz is Kezében adatott. . ."

52 Ez esetben tehát 45 Kg. tjk. 185®. 246. 46 Jk. ker. jkv. 1811. 31. 47 Egy karcagi testamentum 1756-ból. Györffy István Nagykun Múzeum Adattára: 325. 48 Jk. ker. jkv. 1817. 594. 49 Jk. ker. jkv. 1818. 113. 50 ZLINSZKY Imre, 1897. 845. 51 PALUGYAY Imre, 1854. 198., 205., 211., 218., 222. J2 Kg. tjk. 1790. 67.