Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

tut Mis vetületét is ismerjük. Említettük a kőművesek, építőmesterek tevékenységét, ami a zárt kémény bevezetése mellett még egyes helyeken a stílusban is megmutatkozik: páros tornácoszlopok alkalmazása Sarudon, Űjlőrincfalván. A Tiszával közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatos falvak népének életét a folyó közelsége nagymértékben befolyásolta, kialakítva a vízi életjnódot, amely az egyes falvakban változó mértékben vált a társadalmi lét alapjává. Kétségtelen, hogy a Tisza közelsége, közvetlen jelenléte hatalmas erő, hatása környezetében a politika, a gazdálkodás, a közlekedés, a kereskedelem és a művelődés számos ágazatában érvényesül. A történeti kapcsolatok között a legjelentősebb az Árpád-kor óta kimutatható feudális függőség az egri püspökséggel és káptalannal. Az eddigiekben több alkalommal rámutattam a földesúr irányítására, amely a településformában, az építkezésen belül az anyagok használatában, a szerkezetek és formák alkalmazásában nyilvánult meg. A közvetlen irányítás mellett kialakultak olyan kapcsolatok is, amelyek az építő anyagok beszerzését mozdították elő. Ilyen az uradalmi téglaégetők, kőbányák, kőfaragók termékeinek, vagy a püspökségi pala bányák tetőfedő palájának térhódítása, bekerülése a népi építészet gyakorlatába. Hasonló tendenciák észlelhetők a világi birtokosok jobbágyaittál, de a kapcsolatok és azok eredményei kevésbé jelentősek. Kétségtelen, hogy a földesúr akarata, a népéletet irányítani, szabályozni törekvő hatása leginkább az egri egyházi birtokokon érvényesült. Ez a hatás időnkint indirekt módon jelentkezett, mint a XVIII. század templomot, vagy parochiát építő mestereinek ténykedése a faluban, ami tükröződött később a népi építészetben. Azok a falvak, ahol azonos földesúri szándék terelte a kívánt irányba