Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

I. Nagy Mária: Keleti szláv párhuzamok a lómaszkhoz

saját vizsgálati módszerének megfelelően együttesen áttekintve a különböző ünnepkörök lómaszkos játékait, rámutat arra a szertartásos erotizmusra, ami az ezzel a maszkkal kapcsolatos alakoskodásokban állandóan jelen van. Ezt a tényt a következő megállapítással magyarázza: „Az emberi termékenység, és mindaz, ami vele kapcsolatos, ösztönzi a föld erőit és termésre készteti."

17 így lényegében az ő elképzelése szerint a lányok „megvizsgálása" a lóeladás kapcsán, ennek a szertartásos erotizmusnak szatirikus játékba való fejlődése. Egy ukrajnai adattal kapcsolatot teremthetünk a proppi gondolat és SZOKOLOVA V. K. megállapítása között. A Kupalónak nevezett lóhoz, illetőleg a lókoponyához intézett ének soraiban a ruszalka, a ló, a víz, és a vegetáció kapcsolata bukkan fel: „Kupaló a kútban telelt, de a nyarat a búzában fogja tölteni."

18 A délorosz tavaszi játékokban a ló mint a termékenység szimbóluma kerül kapcsolatba az ősi elemekkel, a földdel és vízzel: halála és feltámadása a vegetáció kultuszában nyeri el igazi értelmét. 17 PROPP V. J.: i. m. 120. 18 L. FERENCZI Imre-UJVÁRY Zoltán: Farsangi dramatikus játékok Szatmárban. Műveltség és Hagyomány, IV. 1962. 132.