Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Erdei Sándor: Vendiuszjárás a magyar, a szlovák és az ukrán néphagyományban
nyok fehér ruhában mentünk körül a falun. Míg a vecsernyére nem harangoztak, a falu közepén táncoltunk. A Kobej Ivancsó Péterek háza előtt volt mindez. Mollruhába jártunk, nyalott bársonyruha volt rajtunk. A kislányok is mentek a nagyok után. ők külön kört alkottak a téren. A fiúk szájharmonikával, tangóharmonikával zenéltek. Amék szemes fiú volt, az közénk ugrott. A fiúk egy-két évben elkísértek bennünket a kertek alatt, de inkább csak akkor jöttek ki a kocsmából, ha a térre értünk. Volt olyan, aki citerázott. A munkáról, a szerelemről, a jó időről szóltak a nóták, de már elfelejtettem őket." 4 A faluban él egy szóláshasonlat is, amelyben a szokást felemlegetik. - Járod, mint a vendiuszt? - kérdezik az olyan embertől, aki ittas, s dalol, mulatozik. 5 A vendiusz terminust egyes adatközlők csak a táncra, mások az egész szokás megnevezésére használják. A tavaszköszöntő szokásoknak (amelyeknek változatai Európa-szerte ismeretesek) baskói megfelelője a vendiusz) ár ás, amellyel a görögkatolikus vallású falu búcsúztatta el a telet és hívta, üdvözölte a tavaszt. A téltemető jelleg nagyon halványan tűnik ki belőle, inkább a jó idő, a munka, a szerelem óhajtása és köszöntése dominál benne. A vendiuszjárás nevének etimológiája ismeretlen előttünk, nem sikerült megfejtenünk a vendiusz szó jelentését, magyarázatára nem találtunk rá az általunk elérhető mutatókban, szótárakban. A szokás - sajnálatos módon - csak töredékes voltában érhető utol, így a rokon szokáscselekvésekkel való összevetés csak nagy vonalakban, vázlatszerűen végezhető el. A szokásra csak homályos magyarázatot kapunk a baskói néptől, nem emlékeznek vele kapcsolatos mágikus cselekedetekre (holott minden bizonnyal tartoztak hozzá ilyen természetű hagyományok), nem ismerik a szokás nevének eredetét s végül nem tudnak felidézni a szokáshoz kapcsolódó népdalokat, csak azok tematikájáról tudnak beszélni. A fentebb idézett két strófa talán kapcsolódott a szokáshoz, ám jellemző a felejtés fokára a szövegeknek ilyen keveredése. A Bújj, bújj zöld ág. . . kezdetű dal végét mondják folytatásnak a Hej vendi, vendi, vendiusz. . . kezdősor után, holott egészen biztosan két különböző dalról illetőleg szövegről van itt szó. Azonban ezek a szövegforgácsok sem a funkciót tükrözik, hisz nincs bennük köszöntő formula, holott a szokás leglényegesebb vonása a tavaszköszöntő jelleg lehetett. A szokás két nagyobb mozzanatra bontható: 1. a lányok énekelve körüljárják a falut 2. a lányok a legényekkel énekelnek, játszanak, táncolnak a „főtéren" A különböző népek hagyományaiban ismeretes csoportosan végzett tavaszi szokások csaknem mindegyikét jellemzi az adománygyűjtés, annál figyelemre méltóbb, hogy ez hiányzik a vendiusz járásból. Azoknak a szokásoknak a nagyobb csoportjába, ahova a vendiusz is sorolható, a pünkösdi királynéjárás, a villőzés, a kiszehajtás, a zöldághordás, a habajgatás, a szlovák télkihordó ünnepek és a Vorotaj? valamint az ukrán, belorusz tavaszköszöntő szokások tartoznak. Az itt felsorolt szokásoknak szinte mindegyikében a lányoknak van nagyobb, döntő szerepük. Ez azért lehet, mert az analógiás gondolkodásban a nő alkalmasabb a termékenység megjelenítésére, mint a férfi. Ezek a szokások időben farsang4 Saját gyűjtés. 5 Saját gyűjtés. 6 OLEJNIK, J., 1978. 119.