Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Viga Gyula: A kecske kultuszához

vörös kecske is.

31 Egy mátészalkai adat szerint a lidérc kecskealakban ül az emberre,

32 a göcseji és hetési néphit szerint a táltos kecskealakot is ölthet.

33 A szlovák néphit szerint a garabonciás fekete tehén vagy fekete kecske tejével táplálkozik.

34 A Vasárnapi Űjság a múlt század közepén, a havasi kecskepásztorról szóló írásában említést tesz a vad kecskepásztor alakjáról. A leírás szerint az éjszakai bagolyhuhogást e lény megnyilvánulásának tartják. Az adat szerint egykor egy kecskepásztor játékból keresztre feszítette nagy bakját, s előtte elhajtva kecskéit istentiszteletet akart játszani. Vihar támadt, mely a nyáját szétkergette, egy villám pedig a pásztort halálra sújtotta. A néphit szerint azóta éjjelente mint vad kecskepásztor járja az erdőt és kísért.

35 A kalotaszegi néphitben a kecske jósló állat, megjelenése általában szerencsés előjel. Beteg embernek megjön az egészsége, ha kecske nyalja. Ha a kecskék birkóznak egymással, akkor eső közeledik. Ha a kecske ide-oda szaladgál, mindent szimatol, akkor égiháború vagy hideg várható. Vele álmodni gazdag házasságot vagy véletlen örökséget jelent.

36 A kecske testrészei, termékei, külön-külön is szerepet kaptak a mágikus cselekvések során és a népi gyógyításban. Az alábbiakban anyaguk szerint csoportosítva vesszük sorra ezeket, a nagyszámú adatból természetesen csak a jellemző példákat kiemelve. A leggazdagabb a tejhez fűződő hagyományok köre. Legelterjedtebb a kecsketej gyógyászatban való alkalmazása. Mindenütt ajánlják tüdőbetegek számára, melynek lényegében racionális okai vannak. A kecsketejben ugyanis lényegesen ritkábban fordul elő a tuberculin baktérium, mint a tehén tejében. Német területről középkori adatok jelzik a tüdőbetegek számára gyógyszerként alkalmazott kecsketej használatát, hazánkban 1649-ben Kőszegről említi ezt orvostörténeti adat.

37 Itatták a kecske tejét gyengén fejlett csecsemővel. Hatóerejét főleg annak tulajdonították, hogy a kecske a legelőn válogatás nélkül elfogyasztja a gyógyfüveket is.

38 A csehországi néphit szerint, akit szerelmi varázslással megrontottak, annak reggel és este bodzafőzetet adtak kecsketejjel. A tiroli néphit szerint a vörös kecske teje használ mindenféle testi fogyatékosság ellen. A német irodalom skorbut és gyomorsüllyedés ellen is ajánlja a kecsketejet, a francia hiedelem szerint a kecsketejen felnőtt gyerekek jól tudnak ugrálni és igen gyorsak.

39 Hazánkban azt tartották, hogy a kecskepásztorok azért ügyesek a sziklamászásban, mert gyermekkorukban kecsketejjel táplálták őket.

40 Gyakran bukkan fel a kecsketej hazai gyógyító könyveinkben is. Egy XVII-XVIII. századi tokaji kéziratos gyógyító könyvben a következők szerepelnek:

41 „Szemfájásrul: Kecske tejet bocsáss bé, ha veres a szemed." (418. szám) „Kinek a mellyé fáj: A' tormát törd-meg és főzd-meg kecske tejben . . . és idd meg." (1046.) XIX. század eleji gyógyászati adatok között (feltehetően a Sajó mentéről): „Száraz betegség ellen: Bikk fa Terenyét meg szedni, abbul fürdőt főzni, egy Fekete Ketskének a Fejét két fele vágni, annak a vérit belé tsurgatni, ugyan annak a' Ketskének Tüdőjét, máját ki venni, s' vagdalni Ketske Tejben 51 SZENDREY Zs., 1938. 268. 32 Néphagyomány gyűjtés: Ethnographia 1926. 155. 33 GÖNCZI F., 1914. 175. 34 HORVÁTHOVÁ, E. 1972. 245. Az adatért Barna Gábornak mondok köszönetet. 35 Vasárnapi Üjság 1861. 79. 3Ó WLISLOCKI H-né., 1892. 50. *7 Handwörterbuch... VI. 272.; MAGYARY-KOSSA Gy., 1931- ül. 368. 38 ANDRÁSFALVY B., 1971. 349. (Tápé.) 39 Handwörterbuch .. . VI. 270. skk. 40 Vasárnapi Újság, 1861. 79. 41 A miskolci HOM. Történeti Adattárában.