Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyományok

ta, ha a napba néz, jó erősen, és ha akarja, hogy vihar legyen, akkor nagy szél támad. De ezt a tudományát elvesztette akkor, mikor ellopták a könyvit."

105 A kukásoknak, dohánycsomózóknak sok baja volt az öreggel. Több adatközlő is említ csodás viharokat, rejtélyes eseteket, melyek a kukások miatt következett be, mert nem adtak valamit neki. Dohánycsomózáskor, mikor az egyik pajtában dohányt kért, nem adtak neki a lányok. „No, ha nem adtatok, majd adnátok még ti nekem! Errefel olyan vihart teremtett, hogy nagy vízhullámokat láttak. A cselédek nagyon megijedtek. Akar az összes dohánt odaadták vóna neki, csak tüntesse el a hullámokat."

100 „Olyan tudománya vót, hogy a csomózóbázba úgy zuhogott befele a víz az ablakon, ajtón, mint akit öntenek. Mán derékig ért a víz, aztán egy szempillantás alatt semmi se vót a házba."

107 Pénzásó Pista hirdette is magáról, „hogy amit ű akar, az meglesz, ha a könyve megvóna, őelőtte senki nem állhatna, csak amit ű akar, az lenne."

108 „Fiatal korában történt vele, múlólag emlékszem, hogy hallottam idősebb emberektül, a fene egye meg Pistát, kibánt velünk! Hogyhogy, mondja nagyapám. Nézze mán, begyütt a csomózóbázba, oszt elkezdték macerálni, megharagították, oszt kiment, elment. Olyan hóvihar lett, hogy tuggya-e, nem tudtunk hazamenni, mert kiléptünk az ajtón, az a borzasztó szél, hóval, aszongya, csak úgy vágott az arcunkba, nem mert senki hazamenni."

109 Értett az idősek szerint egyéb szemfényvesztéshez is. Egyszer a fináncok az egyik kocsi tanyára jöttek dohányt keresni. „A fináncok hintóval jöttek, Pista bácsi mégis hamarabb ideért Kócsra. Mondta, hogy van ott egy rossz ól, vigyék abba a dohánt. De az az ól sohase vót ott, nem látta senkise, de akkor megcsinálta, hogy ott vót. Mire a fináncok odaértek, mán nem vót ott az ól. Mondta az embernek, aki a dohánt hozta, ha kérdik, mindig csak azt mondja, ő nem hozott semmit se. Feldúltak mindent, de nem találtak semmit se."

110 Értett a lovak megkötéséhez, a szekér megállításához is. Ha nem vették fel a szekérre, amire felkérezkedett, vihart támasztott, megkötötte a lovakat. „Egyszer az urak elindultak a határba. Találkoztak Pénzásó Pistával, aki kérte, vegyék fel a kocsira. Hát nem vették fel, de nem is indult el a ló! Arra jött egy ember mondta nekik, vegyék fel Pénzásó Pistát, mert különben nem tudnak elindulni.""

1 Más alkalommal szalmával megrakott kocsira kérezkedett fel, de nem tudták, hogy kicsoda, nem vették fel. „Nem mentek száz métert, letört a kocsi jobb oldala. Ment arra Pénzásó Pista délután. Kérdi, hát még mindig itt vannak? Nem tudtak megrakodni. Hát, rakodjanak fel, de máskor az öreget vegyék fel a rakott kocsira!"

112 Ritkábban azért is megállította a lovakat, hogy a hatalmát megmutassa. Mesélte másoknak, hogy amíg megvolt a könyve, „ment az országúton egy hintó, egyszer csak megcsökönyösödtek a lovak, oszt nem mentek, mert én odanéztem". Nagy Lajos kocsissal történt a következő eset: „Hiába ütögette a lovakat, nem mentek élűre. Ódáira mentek vóna azok, mindenfele, csak élűre nem. Valahun Pista bácsi a közelbe van, mingyár gondolta. Hát, ott is vót, a bokrok között. Mikor megelé105 Nagy Kné, 66. é. (1976. febr. 6. - magn. felv.) 106 Dusza J., 68. é. (1971. júl. 11.) 107 Fodor M., 73. é. (1974. nov. 22.) 108 Nagy Kné, 66. é. (1976. febr. 6. - magn. felv.) 109 Fekete S., 72. é. (1976. febr. 22. - magn. felv.) 110 Kun S., 79. é. (Karcag, 1976. júl. 21. - magn. felv.) in Kiss Fné, 48. é. (1969. aug. 11.) 112 Kun S., 79. é. (Karcag, 1976. júl. 21. - magn. felv.)